A hároméves kutatási programokban olyan témákon dolgoznak a szakemberek, amelyekre nehezen lehetne pénzt szerezni, pedig kormányzati szempontból fontos kérdésekre adnak választ - mondta el az MTI-nek Németh Tamás, az akadémia főtitkára. Ilyen a gyermekszegénység kérdése, a magyar vidék jövője, a Balkán mint stratégiai térség, Kína helyzete a világválságban vagy Oroszország uniós kapcsolatai, amelyeket a stratégiai kutatási megállapodás keretében vizsgálnak.

A most megjelentetett tanulmánykötetben az együttműködés közreműködői tömören, közérthető módon foglalták össze kutatásaik eredményeit, így reményeink szerint minél szélesebb körhöz juthatnak el - hangsúlyozta a főtitkár, hozzátéve, hogy a korábbi kötetekben ismertetett eredmények, megfogalmazott javaslatok közül sok utólag is helytállónak bizonyult.

A témazáró konferencián Ferge Zsuzsa, az MTA Gyermekszegénység elleni Programirodájának (GYEP) vezetője elmondta, hogy a legfrissebb európai uniós összehasonlítás szerint Magyarországon 25 százalék a gyermekszegénység aránya, ennél csak Litvániában és Lengyelországban rosszabb a helyzet (26-26 százalék). Különösen nagyarányú a gyermekszegénység a magyar falvakban: a falu és város közötti különbség 18 százalék (a 21 uniós tagállam közül csak Litvániában és Lettországban volt 2005-ben nagyobb a rés). Hangsúlyozta, hogy különösen nehéz helyzetben vannak a fogyatékos gyermeket nevelő és az egyszülős családok.
A GYEP korábbi kutatási adatai szerint 2007-ben a teljes népesség körében 12,7 százalék volt a szegénységi arány, míg a gyerekes családok körében 19 százalék. A kutatócsoport által vizsgált Szécsényi kistérségben 2007 óta is tovább romlott a gyerekes családok helyzete - mondta el Ferge Zsuzsa, hozzátéve, hogy terveik szerint a továbbiakban - vélhetően 2010 után - kiterjesztik eddigi kistérségi gyereksegély-modellkísérletüket 10-11 kistérségre.

Ujhelyi István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára kiemelte, hogy bár igen nehéz költségvetési év lesz a 2010-es, dolgoznak azon, hogy - a már elkülönített, 2009-2010-re szóló 250 millió forintos kutatási hozzájárulás mellett - a további évek forrásai is rendelkezésre álljanak az MTA-val közös stratégiai kutatási programokra.