Biztonsági cégek szerepe

Kincs röviden bemutatta az őrmester majd 20 éves történetét. Beszámolt a szakmáról, ahol hatalmas a konkurenciaharc, és nem túl magad a szakma megítélése, jórészt a volt rendőrök és ügynökök szerepe miatt - ami elvileg náluk nincs. Állítása szerint munka igen nehéz - egy áruházban akár 500 elfogás is történik naponta - ráadásul az árharc miatt a munkabér is vagy kevés, vagy fekete. Egyik fontos javaslata a kézpénzforgalom csökkentése - hisz ekképp a feketegazdaság is csökkenne, és a pénzforgalom is gyorsulna, aminek hatására pedig a gazdaság is így tenne. Valamint kézpénzforgalmat őrizni is kell, ami szintén pénz. Amerikai példát hoz fel, ahol alig van készpénz-alapú kiszolgálás a bankokban.

Tettrekészek

Szima is a múlt boncolgatásával kezdte a rendőrség szempontjából. Véleménye szerint a rendszerváltás hajnalán romlott el az egész, hisz túl sok maradt a régi rendszerből, és a negatív „káder-befolyás” mértéke miatt elveszett a szakmaiság. Elmondása szerint a rendőri tekintély hiánya, és fizetés mértékének drámai csökkenése miatt egyre kevesebben akarnak rendőrök lenni - így a megfelelő emberek kiválasztása is lehetetlenné vált, ami csak tovább gyűrűzi a negatív folyamatot. Bírálja a leszerelt rendőrök szakértőként való visszavevésének gyakorlatát, valamint a magas rangú tisztek befolyásosságának. Felvázolt javaslatai szerint a kinevezéseket és leváltásokat sokkal szélesebb körű szakmai egyetértésben kellene levezetni, és a rendőrséget sokkal közvetlenebb, főleg államfői irányítás alá kellene helyezni.

Indítványozza a rendőrségi intézkedések „durvítását” - például a fegyverhasználat bővítését - és a rendőri fizetések megnövelését, amivel egybekötve a szakmai kiválasztást is meg lehetne szigorítani, mivel lenne miből válogatni. Ostorozza a rendőri vezetők végkielégítését, és vállalhatatlan vezetői tettek szankcióijainak hiányát. Javasolja a fegyveri mezőőri szolgálat helyreállítását, amibe nyugalmazott rendőröket is be lehetne vonni. Hangsúlyozza a rendőrség politikától független, szakmai helyreállítását - amihez politika konszenzus lenne helyénvaló. Szorgalmazza a Gárda és a rendőrség viszonyának helyreállítását, és a Csendőrség bevezetését is - de azt kizárólag körültekintő előzetes elemzés előtt. Indokként elsősorban azt hozza fel, hogy a kriminalisztikai adatok terén a csendőrség működésekor Magyarország az élen járt, pozitív értelemben.

Ebédszünet.

Beszélgessünk!

Az esemény egy kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, amelynek témája a csendőrség volt. Dr Molnár József büntetőjogász, a Zrínyi Miklós egyetem volt oktatója elmondta, hogy a csendőrséget 64 év működése során háromszor oszlatták fel és alakították meg, de hatékonysága mindmáig példátlan volt. „Irgalmatlan nagy pofont tudtak adni, de volt közbiztonság. Aratáskor felszereléseket kinn lehetett hagyni a mezőn, mert ők ott járőröztek”. Azt is elárulja, hogy közbiztonsági szolgálatra rendelt katonai őrtest volt a csendőrség, nem félkatonai szervezet - tagjait a honvédségtől, csak a kitűnő eredményekkel vették át. „A csendőrségnek nyomozási és közlekedési alosztályai is voltak - és soha nem ütköztek az akkori rendőrséggel.” Ennek Molnár szerint az volt az oka, hogy a csendőrség vidéki erő volt (katonai jogokkal), míg rendőrség városi. Azt is hozzáteszi, hogy kimagasló nyomozati eredményt értek el akkortájt, aminek az oka az állandó képzés és továbbképzés volt.

A további felszólalók - köztük Moldován Péter az Új Magyar Gárda Mozgalom országos parancsnoka, Papp László nyugállomány alezredes és Dr. Fogarasi László szakjogász - a csendőrség struktúrájának kialakításától vitáztak. A legkonkrétabb érv szerint - amit a Jobbik Nemzetbiztonsági Bizottsága vázolt, figyelembe véve, hogy a két világháború közt 11.000 csendőrt alkalmaztak - 18.634 csendőrt alkalmaznának, kisvárosi csendőrőrsökkel, infrastruktúra ügyileg a rendőrségre támaszkodva. Egyesek a rendőrségi kiegészítésként alkalmaznának a csendőrséget, mások maradnának a régi, katonai alapnál. Ez utóbbi érvet növeli az, hogy esetleges hadkészültség idején a 24.000-es katonaságot a csendőrség bevonásával szinte a duplájára lehetne növelni.

Annyi biztos, hogy a mai feltételek szerint jogi átalakítások sora lenne szükséges a csendőrség alapjainak letételéhez, legfőképp 2/3-os törvényekkel - de megjegyzik azt is, hogy 50 százalékos törvényekkel is lehetne bíbelődni, igaz közel se annyira hatékonyan.
Vita folyt a 20.000 forintos bűncselekményt és szabálysértést elválasztó határról is, amely szerint át kéne venni az ehhez kapcsolódó, a tett tényét vizsgáló, szintén nyugati eljárási módszert.

Kérdések, zárszó

A kerekasztal után kétperces kérdéseké és felszólalásoké lett a terep, amelyből az első a magyar ítélethozatal „operettbe illő” példáira követelt megoldást, a második a nemzetgyalázási törvényt hozná vissza, valamint a környezetszennyezést is - svájci módszer szerint - keményen büntetné. A következő azt kritizálta, hogy nem csak átnevezésre van szükség, hanem tényleges átalakításra - de elhangzott a magyar vagyon védelembe vétele is. A Morvai Krisztina által közbeszédbe vezetett magunkfajták is elhangzott, ugyanúgy, ahogy az attól való félelem, hogy a magyar rendőrség presztízsének helyreállítása „rettentő sok időt” fog igénybe venni. Felvetették a rendőrség a csendőrség közti átjárást - még akkor is, ha az utóbbi katonai alapokon nyugodna. Azt is kifogásolták, hogy nem volt a kerekasztalnál volt csendőr nem ült.

A beszédeket a problémák nyílt megvitatása és az általános megoldáskeresés, valamint az egymáshoz való közeledés jellemezte, ami egy politikai célból összehívott szakmai konferencián ha nem is csoda, de üdítő kivétel. Ha Jobbik a többi párttal szemben is így viselkedne, akkor akár a tíz százalék árnyékából is kirepülhetne.