A leggyorsabb szárazföldi

A gepárd szinte álló helyzetből kezdi el sprintfutásait. 0-ról 90 km/h-ra csupán pár lépés alatt felgyorsul.

A Shiraz gepárdok egy csoportját  szoros felügyelet alatt tartják tudósok a Royal Veterinary College felépítéssel és mozgással foglalkozó laboratóriumában. A kutatók abban bíznak, hogy ha felfedezik a valódi okát annak, hogy a gepárdok miért sokkal gyorsabbak szárazföldi társaiknál, akkor rájöhetnek miképp lehet hatékonyabb protéziseket készíteni sánta állatoknak, például kutyáknak, lovaknak, az emberek esetében pedig növelni tudják az ezekkel elérhető sebességet és a protézisek kialakítását.

Földbe süllyesztett panelekkel képesek mérni a gepárdok mozgási tulajdonságait.
„Ezekkel a műszerekkel a gepárdjaink legkülönlegesebb ismérveit is fel tudjuk térképezni. Meg tudjuk mérni, hogy milyen gyorsan ér le a lábuk a talajra, hogy mennyi idő, míg lépnek, a gerincgörbületüket mozgás közben és még tengernyi dolgot szeretnénk feltárni, hogy miért ezek a szárazföld leggyorsabb állatai” – mondta Penny Hudson a projekt egyik kutatója.

A nagy sebességű kamerák képesek több mint ezer felvételt készíteni egy perc alatt.

Nagy szerep az orvoslásban

A kutatók remélik, hogy a minél tüzetesebb vizsgálat hozzájárulhat a humán orvoslás és az egészségügy bizonyos területeihez, és mindemellett nagyobb hangsúlyt kap vele maga a faj ökológiai szerepe is, tehát odafigyelnek, hogy ne kerüljön a kipusztulás szélére.

Alan Wilson, a Royal Veterinary College kutatásának tagja is reménykedik a hasznos eredményekben: „az agyi bénulás gyakran okoz zavarokat bizonyos izmokban, meg kéne érteni, hogy ezek az izmok hogy funkcionálnak ilyen esetben. Lehetne számítógépes modelleket alkalmazni, hogy hogyan dolgoznak ezek, mi lesz a műtétek során velük. Ugyanezt a fajta mechanikus megközelítést kéne használni annak kiszámolására, hogy mennyire lehet terhelni az izmot, hogy milyen erősnek kell lennie, hogy bizonyos szituációkban betölthesse rendeltetését.”

Gyakorlati hasznok

A dél-afriaki sprinter, Oscar Pistorius szénszálas műlábát is „Gepárdnak” hívják. Talán nem véletlen az összefüggés. Egyébként a remek futó körül viták is voltak, ugyanis az egészséges emberek olimpiáján akart indulni, ám sokan úgy vélték, hogy a művégtagok előnyt jelentenek a számára. Végül csak a paralimpián vett részt, de ott a 100, 200, 400 méteres futásban egyaránt elérte az első helyet. A parasportolók között egyébként ő a világcsúcstartó mindhárom számban. Többen beszélnek ezzel kapcsolatban technikai doppingról. Az is elképzelhető, hogy a jövőben a művégtagokkal, protézisekkel megáldott sportolók jobb teljesítménnyel rukkolnak elő, mint a testileg egész társaik.

A protézisok készítése egy technikailag nagyon kifinomult megoldásokat igénylő művelet, így a tökéletesítés érdekében a kutatás továbbra is folyik. Már jelenleg is kaphatóak nagyon magas minőségű termékek, ám ezek ára még borsos.

Wilson reméli, hogy az ehhez hasonló kutatások lelkesítik az embereket és ezáltal jobban fognak vonzódni a tudományokhoz.