Újabb fizetések kerülhetnek a nyilvánosság elé

Az Országgyűlés honlapján hétfőtől olvasható, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényjavaslat szerint már idén hatályba lépnének a közzétételre vonatkozó törvényi szabályok, míg a javadalmazásra vonatkozó rendelkezések 2010 januárjától élnének.

A kormány egy szeptember 15-én hatályba lépett rendeletben szabályozta, hogy nyilvánosságra kell hozni minden olyan vezető tisztségviselő pénzbeli juttatásait, aki állami, önkormányzati többségi befolyással működő gazdasági társaságnál dolgozik.

Jóri András adatvédelmi biztos ezzel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy a rendelet nem határozza meg pontosan, milyen körre vonatkozik a közzétételi kötelezettség.

Újdonság az MSZP-s javaslatban a kormányrendelethez képest, hogy vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a vezető állású munkavállalók mellett az önállóan vagy másokkal együttesen cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakört betöltő egyéb munkavállalók pénzbeli juttatásait kell nyilvánosságra hozni.

A szocialista törvényjavaslat szerint jövő évtől a köztulajdonban álló gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személy személyi alapbére, valamint vezető tisztségviselőjének havi díjazása legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke tárgyévi összes keresete egy tizenkettedének az egynegyede lehet, amely jelenleg hozzávetőleg kétmillió forint.

Jövő évtől élne az a rendelkezés is, amely szerint a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál felügyelőbizottság (fb) létrehozása kötelező, illetve, hogy zártkörűen működő részvénytársaságnál az igazgatóság ((it) létszáma a társaság jelentőségétől, méretétől, működésének jellegétől függően három vagy öt fő, nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű gazdasági társaság esetében legfeljebb hét fő lehet; az fb létszáma három fő, kétszázmillió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű gazdasági társaság esetében öt fő.

A jogszabálytervezet szerint az it elnökének megállapított díjazása nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, illetve az igazgatóság többi tagja esetében a mindenkori kötelező legkisebb munkabér ötszörösét.

Az fb elnökének havi díjazása pedig nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér ötszörösét, illetve a felügyelőbizottság többi tagja esetében a mindenkori kötelező legkisebb munkabér háromszorosát; díjazáson kívül az fb-tag más javadalmazásra nem jogosult.

Csak 2011. január 1-jétől lépne hatályba az a rendelkezés, amely kimondja: a köztulajdonban álló, kétszáz millió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű gazdasági társaság fb elnökének személyére az Állami Számvevőszék tesz javaslatot.

Miközben az MSZP a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényjavaslata felkerült az Országgyűlés honlapjára, a Ház hétfőn nem vette tárgysorozatba azt az országgyűlési határozati javaslatot, amelyben az állami vállalatok és intézmények vezetőinek "elfogadhatatlanul magas fizetésének radikális csökkentését" indítványozta három fideszes politikus.

Az Országgyűlés 164 igen, 175 nem és 7 tartózkodás mellett döntött így. A tárgysorozatba vételt a Fidesz és a KDNP politikusai mellett két MSZP-s, egy SZDSZ-es és 13 független képviselő támogatta.

Szijjártó Péter (Fidesz) szeptember 16-i sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy országgyűlési határozati javaslatot nyújt be a Fidesz annak érdekében, hogy a kormány radikálisan csökkentse az állami cégek vezetőinek fizetését.