A legutolsó ENSZ-tárgyalás kiemelt témája a klímakédrés volt. Ez keltette életre a hazai konferenciát?

A klímaváltozás csak az egyik, de valóban fontos tényező. Egyrészt a csapadék mennyiségének a csökkenése, másrészt az emelkedő hőmérséklet mind a szárazodás irányába mutat, de itt arról kell beszélni pontosan, hogy milyen mértékben van kihasználva a mezőgazdaság által a különböző talajfajták, milyen mértékű az öntözés, milyen lehetőségei vannak, egyáltalán a természetes vizeknek miléyen felhasználási lehetőségei vannak. Itt nem csak a klímakérdésről van szó. Aszályos időszakok korábban is voltak Magyarországon.

Melyek a legérintettebb régiók?

A leginkább – és nem véletlen a helyszínválasztás sem – alapvetőan az alföld, illetve annak is a délkeleti része a legszárazabb klimatológiailag, és sajnos a csapadék mennyiségének csökkenése is érinti ezt a területet. Sajnos a kevesebb az még kevesebb lesz, és valószínűleg még szélsőségesebben fog lehullani. Tehát rövidebb időszak alatt esik nagyon sok, utána hosszú ideig semmi, ilyen értelemben nem hasznosul olyan jól a csapadék.

Zajlik a plenáris ülés. Miféle stratégiai lépések kerültek napirendre a konferecián?

Egyelőre még nem tudni, mi lesz a végeredmény. De a tartalma arra vonatkozik, hogy magas szinten – mondjuk a Parlament által – kellene egy intézkedési tervet elfogadni, ami biztosítja a fenntarthaó mezőgazdaságot és a vízellátást aszályos időszakokban is.

Annak ellenére, hogy ez csak egy javaslat lesz, lehet tudni, hogy körülbelül mekkora összeget kellene fordítani a programra?

Nyilvánvalóan súlyos összegekről kell beszélni itt. Egészen biztosan több tízmilliárdos nagyságrendekben kell gondolkozni. Nyilván szükség lesz központi támogatásokra, illetve Európai Uniós pénzekre .

A környező országokkal lehetne valami közös tervet készíteni?

Azt hiszem mindenképpen. Ugye ez az árvizi védelemben már megoldódott és egymásra is vagyunk utalva a szlovákokkal, románokkal, szerbekkel, osztrákokkal is részben, de itt is szükség lenne rá.

Remények

Lehet rajta gondolkozni, hogy éppen az új költségvetési tárgyalások fényében mennyire fogja komolyan venni az Országgyűlés a tervet. Hosszútávon a mezőgazdaság innovációja nem csak, hogy visszahozza a beruházott tőkét, hanem ma már az egyetlen lehetőségként tartják számon a nemzetközi gazdaságtudományi, politikai elitben. Hazánkban is hozzáértők kellenek mind egy javaslat megfogalmazásában, mind annak elfogadásában. A válságban és a magyar gazdasági helyzetben nem könnyű ilyen kérdésekben dönteni, de muszáj.