Kéri László: az igazi szélsőjöbb még nem mutatta meg magát
Az igazi szélsőjobboldali szervezetek várhatóan csak ezután jelennek majd meg a magyarországi politikai palettán - adott hangot véleményének előadásában Kéri László a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Politikai Tudományok Intézete által szervezett konferencián Budapesten csütörtökön.
2009. október 8. csütörtök 20:00 - HírExtra
A rendszerváltás két évtizede című konferencián Kéri László politológus arról is beszélt, hogy a jelenleg nemzeti radikálisnak tartott Jobbik pártján kívül megjelennek majd tőlük is jobbra állók, igazán szélsőjobboldalinak és fasisztának tekinthető pártok.
Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője keddi, az Európai Parlamentben végzett munkáról szóló budapesti parlamenti beszámolójához kapcsolódva megjegyezte: az sem biztos, hogy e párt jellemzése "kimeríthető a radikális, nemzeti" jelzőkkel.
A politológus "háromszög alakzatúnak" nevezte a következő évek várható parlamenti erőviszonyait, amelynek során a balliberális oldal a perifériára szorul, a Fidesz jobbközép pártból középre kerül a politikai palettán, és hegemón politikai szerepet visz majd, egyedüli kormányzó pártként. A harmadik tényező a Jobbik radikális vonulata lehet - vélekedett.
A szakember kifejtette: a baloldal a nyolc év alatt "sokat tett azért", hogy erodálja tömegbázisát, ráadásul egyebek mellett a médiabefolyása is jelentősen csökkent.
Kéri László szerint öt szakaszra osztható a rendszerváltás óta eltelt húsz esztendő. Az első az átmeneti szakasz, az 1980-as évek vége. A második a parlamenti demokrácia stabilizálódásának 1990-1996 közötti időszaka.
A harmadik az "átrendeződés" intervalluma 1996-2000 között. A szakember hozzávetőleg 2000-től számítja a negyedik szakaszt, "a polarizáció évtizedét", amelyet a két meghatározó párt előretörése, szinte kizárólagossá válása fémjelez, az ötödik szakasz pedig szerinte most kezdődik a fent jelzett "háromszögesedéssel".
Tölgyessy Péter politológus előadásában kitért arra, hogy soha nem támogatta a társadalom többsége a Kádár-rendszert, noha az 1970-es, 80-as években volt a lakosságnak a legjobb a közérzete. A múlt rendszert viszont "megette a rozsda", ennek az időszaknak a végén már nagy gazdasági lemaradása volt az országnak - mondta.
Véleménye szerint azok az országok sikeresebbek napjainkban, amelyek "magukénak érzik a saját rendszerváltásukat", ami egyúttal azt is méri, hogy az emberek "mennyire érzik saját magukénak hazájukat". E tekintetben viszont a magyarok elmaradnak a kelet-közép-európai blokk többi államától - mondta.
Stumpf István politológus előadásában hangsúlyozta: a rendszerváltás idején Magyarország a közigazgatás professzionalizálásában, a demokratikus intézmények bevezetésében a térségben élen járt. Ma azonban elmondható, hogy "sehol nem jelent meg ilyen erősen a kormányzat ilyen erős koncentrációja" - fogalmazott.
A miniszterelnöki hatalom véleménye szerint túlzott koncentrációja a pártfinanszírozás rendszeréből fakad, a különböző lobbicsoportok ugyanis az egyes pártokon keresztül "megvásárolták a kormányzati döntéseket". Ezek az érdekszövetségek odáig is elmentek, hogy "mondatokat cseréltettek" jogszabályokban a honatyákkal, aminek ellensúlyozásaként megerősödött a kormányfői hatalom - vélekedett.
Új nemzeti konszenzusra van szükség, mert az eddigi pártpolitikai szisztéma megbukott. Ezzel magyarázható az is, hogy a következő parlamenti választásokkal minden bizonnyal korszakhatárhoz ér az ország - fűzte hozzá Stumpf István.
Forrás: MTI