Rendszerváltás ígéretei, azok is maradtak

Az igazgató A rendszerváltás két évtizede című konferencia megnyitó beszédében kiemelte: a magyar társadalomban az utóbbi időkben úrrá lett a "valahol megint utat tévesztettünk" hangulata, ami nem egyszer kétségbe vonja a rendszerváltás eredményeit.
Arról, hogy mit sikerült és mit nem véghezvinni a rendszerváltás óta, nincs megegyezés a társadalomban, de a tudományos életben sem. A rendszerváltáskor illuzórikus várakozás volt jellemző a társadalomra abban a tekintetben, hogy "minden rendszerből a lehető legjobbat vesszük át". A csalódás - hogy ez nem így történt - vezetett a kudarcélmény megéléséhez, valamint ahhoz, hogy a radikális jobboldal a "rendszerváltás elsikkasztásáról" beszél most is - mutatott rá.

Az eltelt húsz év nem elegendő "az események mértékadó értékeléséhez" - mondta Bayer József. Az 1789-es forradalom megítéléséről a francia társadalomban is csak kétszáz év elteltével született konszenzus, ám ez még mindig kevésnek bizonyul a kínai történelem léptékéhez képest - fogalmazott.

Beszélt arról is, hogy a rendszerváltásról számos "önigazoló írás" jelent meg, amelyek "nézőpontja a tudományos tárgyilagossággal szemben áll". Tárgyszerű elemzésekre is szükség volna - tette hozzá.

A szakember kitért arra, hogy Magyarországon még az 1989-1990-es események elnevezése körül is vita van, és abban sincs közmegállapodás, hogy melyik évre teszik a rendszerváltás megtörténtét. A rendszerváltás ugyanakkor nem lehetett teljes, mert "nem létezett uralkodó osztály a sajátos történelmi okok következtében". Ezzel együtt Magyarország betagolódott az akkor kialakuló újfajta globális kapitalizmus kereteibe - mondta.

Bayer József szerint Magyarország gazdasága kettészakadt: működnek hazai vállalkozások és vannak multinacionális cégek. Egy dologban azonban megegyeznek: "mindkettő az államot pumpolja továbbra is". Ezzel összefüggésben utalta arra, hogy Magyarországon több évtizeden keresztül nem ment végbe tőkefelhalmozás, ami meghatározta az ország gazdasági lehetőségeit.