A cseh államfő kivételezést kér

Hasonló kivételt korábban Nagy-Britannia és Lengyelország kapott, amelyek ezt a Lisszaboni Szerződés szövegéről folytatott tárgyalások során érték el. Jerzy Buzek szerint nehéz dologról van szó, mert egy ilyen kivételt mind a 27 európai uniós tagállamnak jóvá kellene hagynia. Az EP elnöke ugyanakkor meggyőződésének adott hangot, hogy a dokumentumot mihamarabb véglegesen jóváhagyják.

"Most sokkal jobban tudjuk, mint két nappal ezelőtt, hogyan lehetne ezt elérni" - mondta újságíróknak Buzek, aki pénteken egynapos látogatást tett Prágában. Találkozott Václav Klaus cseh államfővel, a parlament két házának elnökeivel és a miniszterelnökkel is. A megbeszélések középpontjában a Lisszaboni Szerződés csehországi ratifikációjának befejezése állt.

Csehországban a szerződést a parlament mindkét háza már jóváhagyta, de az államfő még nem írta alá. Késlelteti a ratifikációt az is, hogy a szenátorok egy csoportja az alkotmánybírósághoz fordult azzal a kéréssel, vizsgálja meg, nem ellentétes-e a szerződés a cseh alkotmánnyal. Újabb váratlan fordulatot jelent, hogy Klaus csak azzal a feltétellel írná alá a dokumentumot, ha ahhoz Csehország egy rövid lábjegyzetet csatlakoztathatna.

Buzek szerint a cseheknek előbb otthon kell tisztázniuk, mit is szeretne Václav Klaus államfő függelékként csatlakoztatni a Lisszaboni Szerződéshez, s csak azt követően lehet tárgyalni arról, hogy támogatja-e ezt a követelést az EU többi tagállama.

Cseh hírforrások a lengyel sajtóra hivatkozva azt írták, hogy Klaus a Lisszaboni Szerződéshez csatolt függelékével szeretné megakadályozni, hogy a szudétanémetek a jövőben kárpótlást követelhessenek a II. világháború után Csehországban elkobzott vagyonukért. Buzek újságírók előtt megerősítette: hogy Klaus követelései valóban erre vonatkoznak. Az elnök - állítása szerint - neki sem pontosította a követelést.

A cseh államfő ezeket az értesüléseket egyelőre nem kommentálta. Prágában bejelentették, hogy Klaus péntek délután sajtóértekezletet tart.