Rétvári: az ország a jövőjét éli fel
Rétvári Bence a KDNP országgyűlési és fővárosi képviselőjét kérdeztük a költségvetés „környezetvédelmi” számairól és a budapesti városvezetés hiányosságairól. Elárulta azt is, mire készül a Fidesz-KDNP, ha kormányra kerül.
2009. október 12. hétfő 11:59 - Pénzes Dávid
A széndioxid kvótával mi a helyzet? Hogy lehet, hogy a 2008-as bevételek csak 2010-ben jelennek meg a költségvetésben?
2008-ben eladtunk 28 milliárdnyit a kvótából. Ezt minél hamarabb bele kellett volna forgatni a gazdaságba. Persze valójában elköltődött a pénz, csak nem arra a célra, amire szabad lett volna. Az kormány – nagyon helyesen – a szigorúbb feltételt választotta (ezzel több pénz folyt a kasszába), ám ezt kizárólag környezetvédelmi, szén-dioxid csökkentési programokba lehetett volna forgatni. Ehhez képest egy évig nem tudta senki hol van ez a pénz.
A budapesti közgyűlésben az SZDSZ-és a volt MDF-es képviselők, a „négyek” újra közös javaslatot terjesztenek be. Felborulhat az MSZP-SZDSZ koalíció? Kibír még egy évet így Budapest vezetése?
Sokszor nem volt meg az egyeztetés a két párt között. Az SZDSZ szinte már nem létezik, az MDF-ből pedig a fővárosi képviselők ki lettek zárva. Hogy működhet-e tovább arra azt tudom csak mondani, nézzük meg, eddig hogyan „működött”. Egyre növekszik a főváros adóssága, nincsenek az alapvető funkciók ellátva. A köztisztaság színvonala látványosan csökkent ebben a ciklusban. A buszok átlagéletkora 18 év, amivel még Bukaresttől is le vagyunk maradva. A szmogrendeletet például nem is tudj a betartani a BKV, hiszen 1600 buszából 300 felel meg a rendelet előírásainak.
Ezeknek a gondoknak az oka csak a pénzhiány vagy szakmai problémák vannak?
Mindkettő. Nap mint nap vannak arra példák, hogy vannak olyan pénzköltések, amik városüzemeltetési logikával nem, csupán politikai logikával indokolhatók. De vannak olyan nonszensz dolgok, mint az új Szabadság híd, ahol a középső rész nincs kivilágítva, vagy a Margit híd, ami nemcsak hogy később lesz kész, mint az eredeti tervek, de elképesztően sok pénzt is nyel el.
Ezekben az esetekben mit tud tenni az ellenzék?
Kizárólag a nyilvánossághoz tud fordulni. A ciklus elején úgy bebetonozta a többségét a koalíció, hogy nehéz bármit is politikai szinten elérni. A bizottságokban három fős többségük van, miközben a közgyűlésben csak egy fős. Az összes cég igazgatótanácsába csak ők delegáltak tagokat, a felügyelő bizottságokban is egy-egy ellenzéki ülhetett csak be. Mindezt úgy, hogy mandátumok tekintetében 34-33 az arány.