Traian Basescu államfő jelezte, megkezdi konzultációit a román parlamenti pártokkal egy új kormány megalakításának lehetőségéről. A televíziós állomások kamerái előtt leszögezte, hogy a politikai válság idejét a lehető legrövidebbre szeretné lecsökkenteni. Basescu egyebek között megállapította, hogy a kormány megbuktatása kétségtelenül demokratikus formában történt. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a helyzetet eredményező politikai számítások "elhibázottak" voltak.

Úgy fogalmazott: amikor a nyolc szociáldemokrata miniszter kivált a kormánykoalícióból, az egyértelmű jelzés volt arra, hogy a politikai harc immár nem a nemzet érdekét, hanem az elnökválasztási kampány pártos szempontjait követi.

Az Emil Boc miniszterelnök vezette, csak a Demokrata Liberális Párt (PD-L) tagjaiból álló kabinet ellen október 8-án terjesztett be bizalmatlansági indítványt az ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A kabinet bukását azonban a kormánykoalícióból korábban kivált Szociáldemokrata Párt (PSD) voksai biztosították. Az indítvány mellett 254 képviselő és szenátor tette le voksát (az indítvány elfogadásához legalább 236 szavazatra volt szükség), ellene 176-an foglaltak állást. A 471 honatya közül 448 volt jelen a szavazásnál, 23-an hiányoztak, a jelenlévők közül csak 434-en voksoltak.

A román alkotmány értelmében most Traian Basescu államfőn a sor, az ő feladata megbízni egy politikust egy új kormány megalakításával. Ehhez előzőleg konzultálnia kell a parlamenti pártokkal. A megbízott miniszterelnöknek - ha sikerül összeállítania az új csapatot - tíz napon belül kell bizalmat kérnie a törvényhozó testület két házának (képviselőház és szenátus) együttes ülésén, mind a kormány személyi összetételét, mind az új kormányprogramot illetően. Az új kormány eskütételéig a jelenlegi kormány ügyvezető testületként marad a helyén, ilyen minőségében már nem kezdeményezhet törvényeket és nem adhat ki sürgősségi rendeleteket.

Ha két kormányalakítási kísérlet kudarccal végződik, az államfő feloszlatja a parlamentet, és előre hozott választásokat írhat ki. Erre azonban nem kerülhet sor a november 22-én és december 6-án esedékes kétfordulós államfőválasztásokig, mivel az alkotmány értelmében fél évvel az államfő mandátumának lejárta előtt nem lehet feloszlatni a törvényhozó testületet.