Sólyom: a többség együttérzésera van szükség

Az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága szervezésében zajló konferencia megnyitó beszédét tartó Sólyom László köztársasági elnök azt mondta, hogy "a gyerekek puszta összeültetése egy osztályba nem old meg semmit". A szegregáció pozitív példájaként, sikeres intézményként említette a pécsi Gandhi Gimnáziumot. A cigány és nem cigány tanulók együtt tanulására pedig Magyarmecskét említette meg sikeres példaként. Hozzátette: az esetlegességen túl kell lépni, hogy ne egy-egy karizmatikus személyiségen múljon a siker.

A köztársasági elnök bírálta az eddig javasolt, szerinte túl általánosan megfogalmazott elképzeléseket a romák integrációjára. Személyes tapasztalatát idézve elmondta, hogy a romák "agyon vannak kutatva. Voltam olyan cigány településen, amelyet több mint egy évtizede megszálltak a szociológusok".

A roma integrációhoz a többségi társadalom részéről empátiára, együttérzésre van szükség a kisebbség sorsa és nehézségei iránt. "A kisebbségnek viszont követnie kell az ország jogi és erkölcsi normáit" - mondta Sólyom László, hozzátéve, hogy a cigányság számára az integráció egyben a modern társadalomba való belépés is.

Az integráció pozitív példájaként említette az államfő Tarnabodot, amely a Máltai Szeretetszolgálat segítségével befogadó faluvá vált, valamint Erket, ahol szintén a máltaiak segítségét kérte. Szerinte a sikeres kezdeményezésekhez szükséges a pályázati rendszerek átalakítása, hogy a kistelepülések arra pályázhassanak, amire valóban szükségük van, ne csak arra, amit központilag kiírnak.

Javaslata szerint az Európai Unió és a magyar állam is elősegíthetné, hogy a munkalehetőségek megteremtésében "a szociális gazdaság szempontjai domináljanak". Az állam például "dönthetne úgy, hogy a teljes állami szektor elektronikai hulladékát nonprofit, szociális üzemeken keresztül hasznosítja" - mondta.

Sólyom László végül arról beszélt, hogy "az értelmes munkán és rendezett életen keresztül vezet az út" a roma integrációhoz.

Vladimir Spidla európai esélyegyenlőségi biztos arról beszélt a konferencián, hogy az Európai Bizottság azért választotta Magyarországot a tanácskozás helyszínéül, mert itt már hosszú idő óta próbálnak javítani a roma népesség rossz helyzetén.

Tragikus látni gyermekek millióit és fiatalokat, hogy gettókban, telepeken nőnek fel, tönkremennek a terveik - "mindezek a kirekesztettséget támasztják alá" - fogalmazott, hozzátéve, hogy az ez az emberi erőforrások veszni hagyását jelenti.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság uniós platformot javasolt az integrációra, és ennek érdekében tíz alapelvet is megfogalmazott, de "az unió egyedül nem oldhatja meg azokat a problémákat, melyek a romákat sérülékennyé teszik". A megoldásokhoz közösen kell, uniós, országos, regionális és helyi szinten is tárgyalni, így sikerülhet túllépni a rossz körülményeken és az előítéletek "bűvös körén", hogy meg lehessen teremteni az esélyegyenlőséget. Mindehhez az unió politikai vezetést, koordinációt és jogi alapokat teremthet - mondta.

Vladimir Spidla felhívta a figyelmet az uniós strukturális és szociális, valamint a vidékfejlesztési és mezőgazdasági alapok által nyújtott nagy lehetőségekre. Példaként említette, hogy egy javaslat szerint lehetőség nyílna arra, hogy a regionális fejlesztési alapokból finanszírozható legyen a társadalom peremén élők - nem csak romák - felzárkóztatása. Elsődleges területnek az oktatást és a szakképzést, valamint a munkaerőpiacot nevezte meg, mondván: ezek révén meg lehet teremteni annak lehetőségét, hogy a romák önállóan tudjanak talpra állni.

Mivel az Európai Unióban "öregedő társadalomban élünk, a romák integrálása az egész társadalom hasznára válik", vagyis a roma integráció nemcsak költségeket jelent, hanem arról is szól, hogy "lesz valamilyen hozama" - hangsúlyozta a foglalkoztatási, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztos.