A postaprivatizáció nem magyar ügy
Hamisítatlan szakszervi megmozdulás keretében ismertették követeléseiket a hétvégén a posta dolgozói: a 150 fős hallgatóság Thürmer Gyula szónoklatával, valamint petíció-átadással agitált. A legnagyobb postás szakszerv jelen sem volt. Vajon miért?
2009. október 14. szerda 07:49 - Nagy András
A hétvégi budapesti demonstrációs dömpingben gyakorlatilag alig tűnt fel, hogy több postai szakszervezet is
a megvonások és az elbocsátások ellen vonult a Miniszterelnöki Hivatal elé. Pedig a kézbesítők tüntetésén minden megvolt, ami egy valamirevaló magyar szakszervezeti megmozduláshoz kell: a követeléseket tartalmazó petíció (erről lesz még szó), mintegy másfél száz demonstráló, valamint némi politikai hátszél (a zöldegyenruhásokat éppen a Jobbik, illetve a
Thürmer Gyula vezette Magyar Kommunista és Munkáspárt „tüntette ki” részvételével.)
A Postapartner Programról
A Miniszterelnöki Hivatal előtt a szónokok azt hangoztatták: a Postapartner Program részeként eddig 400 kistelepülés postáját adták vállalakozásokba, ami miatt több százan vesztették el munkájukat. A program célkitűzései szerint további 800 postát adnának vállalkozásba, ami további elbocsátásokkal fog járni.
Forrás: MTI
A petícióban foglaltak szerint az érdekvédelmek követelik a postai kézbesítők korkedvezményes nyugdíjazását, a Postapartner Program azonnali leállítását, valamint a 2010-ben életbe lépő béren kívüli juttatások 25 százalékos megadóztatásának visszavonását.
Azt is kérik, hogy a 2013-as piacnyitásról szóló uniós megállapodást vizsgálják felül, mondván, hogy a postának mindenképpen állami kézben kell maradnia. A demonstráció összesen négy postás-szakszervezet részvételével zajlott, feltűnő azonban, hogy éppen az az egy maradt távol, amely a hazai kézbesítőket magasan a legnagyobb arányban reprezentálja.
Van mit keresni a tárgyalóasztalnál is
A budapesti székhelyű Postás Szakszervezet elnöke a HírExtrának nyilatkozva a hazai kézbesítők általános helyzetét vázolta, de arra a kérdésünkre is választ adott, miért tartották távol magukat a hétvégi demonstrációtól.
Pecze Pál szakszervezeti elnök a korkedvezményes nyugdíjazással kapcsolatos problémákról azt mondja, ez ügyben már egyeztettek a kormánnyal, és arra jutottak, hogy ebben az évben már nem válik lehetővé a gépkocsivezetők és kézbesítők számára a korengedményes nyugdíjba vonulás. Pecze ebben a kérdésben a jövő tavaszi választásokig már nem is lát előrelépési esélyt.
A választható béren kívüli juttatásokra vonatkozóan viszont ennél konkrétabb kormányzati reakcióról tud beszámolni: pénzügyminiszter ígéri, változtatni fognak a jelenlegi rendszeren. Ezt a gondot tehát, amely egyébként mintegy 5000 dolgozót érint, Pecze megoldottnak tekinti.
A Postás Szakszervezet távolmaradása kapcsán Pecze Pál azt mondja, az érdekképviselet elnökségének egyöntetű véleménye, hogy amit tárgyalóasztalnál el lehet érni, azt ott érjék el, és ne az utcára vonulva. Hangsúlyozta továbbá, hogy szervezetük politikamenetes akar maradni, így nagyon nem szerették volna, hogy a szombati tüntetés miatt bármely párttal összemossák a nevüket.
A postaprivatizáció európai kérdés
A hazai postás szakszervezetek
Mint Pecze Pál a HírExtrának elmondta, körülbelül 3500-4000 főt jelenít meg az a három szakszervezet (a Kézbesítők Szakszervezete, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége és a Postai Érdekvédelem92), amely a hétvégi demonstrációt szervezte. Ezzel szemben a Postások Szakszervezete egymagában mintegy 12500 postai dolgozót reprezentál. Rajtuk kívül a MAPÉSZ-t említi még, amely szintén távol maradt a tüntetéstől, és mintegy 3000 tagot számlál.
A már korábban is sok vitára okot adó Posta Partner programmal kapcsolatban úgy fogalmaz: ahhoz, hogy a posta jövedelmező maradhasson, ahhoz a nem gazdaságos postai hivatalokat át kell alakítani. Utal rá, hogy európai gyakorlatról van szó, és hozzáteszi: ahhoz hogy bérfejlesztésről lehessen beszélni, mindenképpen kell a program, még akkor is, ha fájdalmas létszámleépítésekkel jár.
Ezzel együtt Pecze sikerként értékeli, hogy a szakszervezet lobbijának köszönhetően sikerült elérni, hogy az elbocsátott postásokat vagy korkedvezményes nyugdíjba részesítsék, vagy pedig átképzésekkel biztosítsák számukra a tovább foglalkoztatást.
A
Magyar Posta 2013-ig lesz még biztosan tisztán a magyar állam tulajdonában. Akkortól, - jelen állás szerint – az unió területén mindenhol szabaddá kell tenni a piacot. A hétvégi tüntetés egyik kiemelt témája volt a posta esetleges privatizációja, Pecze Pál ugyanakkor úgy látja, ezt a kérdést, - minthogy európai uniós megállapodásról van szó – csupán közösségi fórumokon lehet rendezni.
Másodszor: Az, hogy miért a legnagyobb a tagsága a Pecze féle szakszervezetnek arról hosszan tudnék beszélni én is, és még a tagjaik többsége is. És higgyék el, nem az érdekérvényesítő képességeik miatt. Elég, ha annyit mondok, hogy tisztségviselőik között bőven találhatóak csoportvezetők, osztályvezetők, munkaügyesek, stb...
Harmadszor: A pénzügyminiszter ígért valamit? Gy. F. nem ígért? Emlékszünk mi lett belőle? És az öszödi beszédre?
Negyedszer: A Pecze féle szakszervezet politikamentes? Az MSZOSZ szövetséget kötött évekkel ezelőtt az MSZP - vel. A fentebb említett szakszervezet az ő tagszervezetük...
Ötödször: Mi az, hogy egy szakszervezet egyetért a létszámleépítésekkel egy nyereséges vállalatnál? Ez költői kérdés volt...
Hatodszor: Úgy tudom, hogy az EU közösségi fórumain egyenjogú tagként képviselik politikusaink hazánkat is. Vagy rosszul tudom?