A felfedezésről a paleontológusok a Királyi Társaság folyóiratában, a Proceedings of the Royal Society B legújabb számában számolnak be.

A pteroszauruszok (Pterosauria) a repülő őshüllők rendjét alkották, és a késő triász kortól a kréta időszak végéig, 220 millió és 65 millió évvel ezelőtti időközben éltek. Könnyű csontozatúk, és aránytalanul nagy koponyájúk volt. Hegyes fogazattal rendelkeztek, első három ujjuk karomban végződött. A rendkívüli módon meghosszabbodott negyedik ujj és a mellkasuk között feszült a bőr, izom és más szövetek alkotta szárnyuk. Két alrendjüket különböztetik meg: a késő triásztól a késő juráig élt Rhamphorhynchoideák közé ősi, fogazott állkapcsú, hosszú farkú formák tartoztak. A fejlettebb Pterodactyloidea alrend képviselőinek rövid farka volt, fogazatuk módosult vagy teljesen visszafejlődött. A középső jura idején jelentek meg, és a kréta-tercier kihalási esemény végzett velük a kréta időszak végén.

Az "új típusú" pteroszaurusz a keresztségben a Darwinopterus modularis nevet kapta a Darwin év ürügyén: az idén ünnepli a világ a brit természettudós születésének 200., valamint legfőbb műve, a Fajok eredete című munkája megjelenésének 150. évfordulóját. A szakértők szerint ez a faj szolgáltatja ugyanakkor az első világos bizonyítékot a sokak által vitatott törzsfejlődés típusára, az úgynevezett moduláris evolúcióra, amikor a változások gyorsan következnek be, és a jellemvonások egész csoportjai (moduljai) alakulnak egyszerre át.

A Darwinopterus modularis 20 egyedének fosszíliáit 160 millió éves kőzetben találták meg, vagyis 10 millió évvel idősebb, mint az első madár, az Archaeopteryx.

"A Darwinopterus felfedezése sokként hatott ránk annak ellenére, hogy mindig feltételeztük: a pteroszauruszok két alrendje között valamilyen átmenetnek kellett lennie. Olyan lényekre számítottunk, amelyek valamelyest rövidebb farokkal rendelkeztek. Ami furcsa a Darwinopterus esetében, hogy a feje és a nyaka a fejlettebb alrendre hajaz, míg a hosszú farka a primitívebbre" - hangsúlyozta közleményében David Unwin, a Leicesteri Egyetem paleontológusa.

A Darwinopterus modularis akkora volt, mint egy varjú, és a jelek szerint köztes helyet foglalt el a primitívebb Rhamphorhynchoidea és a fejlettebb Pterodactyloidea alrend között. Hosszú, hajlékony nyaka volt, és hosszú állkapoccsal rendelkezett, amelyben több sorban helyezkedtek el az éles fogak: ez lehetővé tette a Darwinopterus számára, hogy galambméretű tollas dinoszauruszokra, a madarak elődeire vadásszon, de étlapján apróbb emlősök is szerepelhettek.