A BOM 2005 óta próbálja koordinálni az olimpiai pályázat elindítását. A neves szakemberekből és az üzleti élet vezetőiből álló mozgalom hathatós lobbi-tevékenységet fordít arra, hogy elérje, 2011-ben pályázhassunk a 2020-as olimpiára. Ennek eredményeképpen 2008. december 18-án ötpárti támogatással sikerült elfogadtatni a fővárossal, a 2020. évi Nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezésére vonatkozó pályázat-előkészítésről szóló törvény (Olimpia Törvény) tervezetét. Az anyagot a BOM szakemberei készítették.

Ez azt is jelentette, hogy a főváros élhet a felterjesztési jogával és kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés elfogadja a törvénytervezetet. Ezt idén augusztus 27-én el is fogadta a közgyűlés - szintén teljes konszenzussal.

Konkrétumok

A döntés nyomán Demszky Gábor főpolgármester, Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke (volt tőzsde elnök), Ikvai-Szabó Imre, Hagyó Miklós és Horváth Csaba főpolgármester-helyettesek valamint az öt parlamenti párt fővárosi frakcióvezetőinek aláírásával levelet küldenek Sólyom László köztársasági elnöknek, Bajnai Gordon miniszterelnöknek és a parlamenti pártok elnökeinek és frakcióvezetőinek, kezdeményezve ezzel az Olimpia Törvény megtárgyalásának napirendre tűzését az Országgyűlés őszi ülésszakában.

Ennek azért van jelentősége, mert 2011-ben be kellene nyújtanunk a pályázatot, hogy sikerrel indulhassunk a 2020-as olimpiai rendezés jogának elnyeréséhez. Azaz ősszel el kell fogadnia a honatyáknak az Olimpiai Törvényt.

A részletek ismerete fontos

A most megítélt 40 millió forint közpénz egy nehéz helyzetben lévő fővárosnak talán soknak tűnhet, ám a célokat ismerve érthető. Az indítvány indoklása szerint „meghatározó a 2020-as olimpiai pályázatról szóló döntést megelőző időszak, és a Fővárosi Önkormányzat az előkészítő, tervezési tevékenység során folyamatosan támaszkodhatott a BOM tapasztalataira és segítőkészségére.” Ezzel egyrészt elismerik a BOM szerepét, másrészt a pénz a tervek finomítására, és kétségtelenül egyfajta lobbitevékenységre adják.

Az olimpia összenemzeti ügy, ezért a BOM minden eszközt be kell vessen, hogy az országgyűlési képviselők megismerjék a részleteket a pályázattal kapcsolatban. Egy ilyen súlyú ügyben természetes, hogy minél pontosabb információt kel adni a döntéshozóknak. Ez pedig pénzbe kerül. Az anyagban le kell írni az olimpia megpályázásának részleteit, célját és jelentőségét az ország felemelkedésében, valamint az olimpiai főhelyszínnek kijelölt észak-csepeli területek fejlesztésének nemzetgazdasági projektté nyilvánításának fontosságát.

Mennyibe kerülne?

Az előzetes számítások szerint 5000 milliárd forintba kerülne az olimpia megrendezése. Az óriási összegből 3000 milliárdot kellene az adófizetők pénzéből állni, a többit magáncégek illetve uniós pályázatok adnák a projekthez. Ez utóbbiak azért lehetségesek, mert egy olimpia olyan infrastrukturális fejlesztéseket igényelne, ami túlmutat magán a rendezvényen és hosszú távon határozná meg az ország sorsát.

Szinte egész Budapestet át kellene alakítani, be kellene fejezni számos autópályát, hidakat kellene építeni, stb. De lényeges szempont, hogy nem csupán a főváros, hanem Balatonfüred, Debrecen, Győr, Szeged és Székesfehérvár is igen jelentős mértékben profitálna a fejlesztésekből.

Nem csak sportesemény

Szalay-Berzeviczy Attila évek óta arra próbál rámutatni, hogy hazánk leszakadásának egyik fő oka, az elmúlt két évtized rövid távú és öncélú gazdaságpolitikai szemlélete. Mint a BOM elnöke elmondta „egy igazságtalan szociális rendszer fenntartása miatti mértéktelen eladósodás mellett kizárólag a privatizációban és a multinacionális vállalatok adókedvezményekkel való idecsalogatásában látták [a politikai vezetők] az ország fejlődését, miközben megfeledkeztek a hazai erőforrások megfelelő kiaknázásáról, a megtakarítások ösztönzéséről, a sikerágazatainkban való specializálódásról, a hosszú távú országfejlesztési víziókról és a sikeres élsport gazdaságra való jótékony hatásáról.”

Hogy pontosan mikor kerül az Országgyűlés elé az Olimpiai Törvény tervezet, még nem tudni, de az bizonyos, hogy még az őszi ülésszakban napirendre kerül a kérdés. És mivel a 2016-os olimpiát Rio De Janeiro nyerte el, megnőtt az esély arra, hogy az utána következőt, egy európai, sőt közép-kelet-európai ország nyerje, hiszen itt még sosem volt olimpia. Ezért kiemelten fontos, hogy megszülessen a törvény és jövőre elindíthassuk a pályázatot.