Egyiptom gazdasági jelentősége 2009-re abban is áll, hogy a globális válság az európai átlagnál eddig jóval kevésbé viselte meg az észak-afrikai országot. „Egyiptom mára az egyik gazdasági nagyhatalommá vált Afrikában és a Közel-Keleten, valamint a külföldre irányuló befektetések egyik kedveltebb célpontja a régióban. A globális gazdasági vállság ellenére 4.7 százalékos gazdasági növekedést értünk el idén” – fogalmazott Mubarak elnök, aki szerint a magyar-egyiptomi gazdasági együttműködés új korszaka felé immáron nem a kormányoknak, hanem az üzleti közösségeknek kell a következő lépést megtenniük. Egyiptomban a ’60-70-es években üzembe állított magyar vonatok és szerelvények a mai napig az igényes utazás szimbólumai, a helyi utazóközönség számára csak egyszerűen ˝magar˝ (magyar - arab) néven vált ismerté. Mubarak szerint az egyiptomi gazdaság arra vár, hogy a ˝magari˝-k az egyiptomi élet számtalan más területét is elárasszák.



Magari - A biztonsági fecskendőktől a hidrogeológia leletmentésig

A magyar és az egyiptomi államfő részvételével zajló fórumon, a megjelent magyar üzletembereknek lehetőségük nyílt az egyiptomi kereskedelmi és ipari, valamint a befektetésekért felelős miniszterek jelenlétében ismertetni az elképzeléseiket. A Dispomedicor Zrt. vezérigazgatója, Nagy Antal a több mint ötven éves gyártási kultúrával rendelkező magyar céget mutatta be röviden, mely orvosi folyadékok, hatóanyagok beadására szolgáló készülékeket gyárt. Nagy Antal a fórum után a HírExtrának elmondta „az innovatív gyártás így maradhat életben, ha a kifejlesztett innovatív technológiát és a fejlesztési költséget nem egy kis országra, hanem mondjuk egy nagyobb értékesítési volumennel bíró vevőközösségre terheljük rá, például egy 80 milliós Egyiptomra”.

A cégnek az egyiptomi ötletet tehát az adta, hogy a magas fejlesztési költségek ellensúlyozására nagy piacra is van szükség, amiből az érdekközösség úgy alakul ki, hogy „mi új technológiákat szeretnénk bevezetni és értékesíteni az Egyiptomi Arab Köztársaság részére, ők viszont ˝ínségben˝ szenvednek a rendelkezésükre álló orvostechnikai eszközök kialakítása, a minőség, az ellátás biztosítása terén, tehát nekik pedig a termékre, a technológiára van szükségük” – adta tudtunkra Nagy. Az Egyiptomban nyári gyakorlatukat végző magyar orvostanhallgatók rémtörténetekbe illő tapasztalatokkal térnek haza, már ami a közkórházak sterilitását és általános körülményeit illeti, ám az észak-afrikai országban ugyan így megtalálhatók az öt vagy több csillagos ˝szállodakórházak˝ is. „A Dispomedicor termékei világszínvonalúak és mindenütt ugyanúgy megállják a helyüket” – mondta el a cég vezetője



Dr. Somody Anikó az MTA földtudományi osztályának testületi tagja, és a Zábrák Kútfúró és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. Néhány évvel ezelőtt turistaként járt Egyiptomban, amikor is a Szfinx és a piramisok környékéért érzett aggodalom cselekvésre sarkalta: „Észrevételeztem a kairói nagykövetségünkön, hogy látok itt egy problémát, amit voltaképpen szakmailag meg lehet oldani és nem értem, hogy végül is ez miért nincs még megoldva” – meséli az igazgatóasszony a HírExtrának, akinek kezdeményezése tavaly november 2-án, már a Magyar-Egyiptomi Gazdasági Vegyes Bizottság alapító okiratába is bekerült.

A Szfinxből végül is nem lett semmi, miután Somody-t tájékoztatták, hogy azzal a Kairói Egyetem foglalkozik, ám az Egyiptomi Régészeti Hivatal főtitkára, Zahi Havasz Comombo és Efto irányába terelte a Zábrák érdeklődését: a főtitkár elmondta, hogy „van két terület ami nagyon érdekes és ott is fontos problémák vannak, melyeket a talajvíz okoz. Ezzel, hogyha van kedvem foglalkozhatok, nézzem meg. Lementem a területre és készítettem egy részletes projekttervet, hogy hogyan lehetne feltárni a problémának a forrását, majd ezeket megoldani” – meséli Somody a HírExtrának. Jelenleg a pénzügyi kérdések is rendeződni látszanak, a Régészeti Felügyelet már szándéknyilatkozattal is élt. „Nagyon remélem, hogy egy sikeres projektről van szó, mert ez egy olyan országimázst érintő kérdés, hogy itt nem lehet hibázni. Emellett azt is tudomásul kell venni, hogy ez egy referencia, hogy magyar földtudománnyal foglalkozó szakemberek Felső-Egyiptomban újabb lehetőségeket kapjanak” – mondta Somody.