Gaskóék nem kérnek a szigorúbb sztrájktörvényből
A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) nem ért egyet azzal, hogy a sztrájktörvényt szigorítani kellene - mondta Gaskó István, a VDSZSZ elnöke az MTI érdeklődésére pénteken.
2009. október 16. péntek 19:45 - HírExtra
A VDSZSZ elnöke megjegyezte: jogászaik tanulmányozzák az ombudsman beadványát, ezt követően alakítják ki véleményüket. Szabó Máté ombudsman csütörtökön jelentette be sajtótájékoztatón, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a két évtizede megalkotott sztrájktörvény elavult, súlyos hiányosságai vannak, és ez hátrányosan érinti a munkaadók és munkavállalók közti konfliktusokban közvetlenül nem érintett állampolgárok széles körét.
A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete az utóbbi években többször is sztrájkolt, jelenleg is érvényben van a 2008 február elsején kezdett gördülő sztrájk. A gördülő sztrájk azt jelenti, hogy a szakszervezet a munkabeszüntetést bármikor felfüggesztheti, illetve bármikor folytathatja. Ezzel a vasúton olyan bizonytalan helyzetet lehet teremteni, amely a vasúti közszolgálati feladat ellátását lehetetleníti el, mivel a kiszámíthatóságot jelentő még elégséges szolgáltatásról sem tudnak megegyezni a felek.
Az 1989-es sztrájktörvény létrejötte óta jelentősen megváltozott a helyzet. Már nem egyetlen nagy szakszervezet képviseli a munkavállalók érdekeit, és nem elegendő, ha arra a kérdésre, hogy ki indíthat sztrájkot, a szabályozás pusztán azt a választ adja, hogy a "dolgozók". A bírói gyakorlat pedig pusztán annyit állapított meg, hogy egynél többen indíthatnak sztrájkot - mutatott rá Szabó Máté.
A helyzet alapvetően változott, a jogalkotó két évtizede még nem láthatta előre az olyan helyzeteket, amikor nem közvetlenül munkaadók és munkavállalók között van a konfliktus, hanem egy másik szakszervezet iránti szolidaritásból indít sztrájkot egy érdekvédelmi szervezet, vagy például mikor egy ágazatban négy nagy szakszervezet megegyezésre hajlana, de az ötödik nem - fejtette ki a szakember.
A jelenlegi törvényben nem egyértelmű az sem, hogy mit jelent az elégséges szolgáltatás biztosítása. Tisztázni kell, mikor lehet sztrájkot indítani, mert az állampolgárok szempontjából jogbizonytalanságot okoz az a helyzet, ha például nem tudják, hogy milyen tömegközlekedési eszközzel juthatnak el munkahelyükre, iskolájukba vagy akár az orvoshoz.
Forrás: MTI