Az elnök kipakol

Miután múlt pénteken negatív környezetben szóba került a Juventus, vagyis az utolsó, olyan jelenleg nem országos adó neve is, aki iránt még senki nem hangoztatott kifogást - tőle hiányzó adatokat kértek be, és végső esetben ez is a kizárás egyik oka lehet - kezdett nagyon kiborulni a bili a közvélemény oldaláról.

Erre csak rátett egy lapáttal az elviekben független Majtényi hétfői nyilatkozata, ami szerint „az ORTT szakmai szempontból indokolhatatlanul, önkényesen, a pályázati felhívást sértően tett különbséget lényegében azonos tartalmú pályázati ajánlatok között”.

Többek közt keményen bírálja a Juventuson kívül mind a három „új” cég pályázatát, és azt is kijelenti, hogy az ORTT szerdai döntése olyan szűkre szabta a mozgásteret, hogy attól „az országos kereskedelmi rádiós piac rövid időn belül összeomlik, vagy utólag olyan módon és mértékben kell módosítani az elnyert műsorszolgáltatási jogosultság feltételeit, ami a jelenlegi pályázat egészének tisztaságát, sőt értelmét is megkérdőjelezi."

Majtényi ráadásul külön kihangsúlyozta, hogy a megalapozatlan pályázatok "lényegében azonos vagy alig különböző ajánlatokat" tartalmaznak, így véleménye szerint "az ORTT-nek a többségi döntést támogató tagjai kísérletet sem tettek arra, hogy ezt az önkényes különbségtételt szakmai érvekkel alátámasszák", ami súlyos jogsértés. A végén azért ő is megemlíti, hogy nyugodtan lehet számítani további kizárásokra, hisz vannak még bőven kérdéses tényezők a pályázatokban (lásd a fenti indokokat) és hát az egyenlő indokok alapján, ha az egyik repült, akkor a többinek sem ártana. Az ebből fakadó rosszindulatú szóbeszéd szerint őt nem a politika, hanem a két régi adó vásárolta meg.

Igaz, Majtényi azt is megemlíti, a pályázati eljárás határideje még megengedte volna, hogy a testület múlt szerdai ülésén ne döntsön az üzleti tervekről, így jelen szakaszban ne zárjon ki egy pályázót sem. Ám elnapolási javaslatát senki nem támogatta. Ez a rész viszont azért is érthető, mert ha az ORTT minden rendelkezésére álló időt maximálisan kihasználna, akkor a nyertes kihirdetése most se valósítható meg november 19. előtt - amikor már hivatalosan a nyerteseknek kellene sugároznia.

Végjátékra készülődve

Miután Majtényi gyakorlatilag kimondta, hogy az összes fent hangoztatott vád és álláspont igaz, Szalai Annamária úgy gondolta, hogy ad még egy kis löketet a botránynak, biztos ami biztos alapon. Szerinte a hat vidéki és öt budapesti frekvencia kiosztása azért lett előrehozva, mert így a választások előtti, a kormánynak kedvezőbb ORTT felosztásban lehet róluk szavazni.

Ha ez nem is igaz, már maga a kijelentés is tovább omlasztotta az amúgy is erőteljesen megrogyott ORTT tekintélyét és az úgynevezett szakmaiságot. Mellékesen pedig megvédte egy kicsit az Adveniot is - úgy hogy közben a jelenlegi kettő sugárzót védő tagokat ostorozta - csak hogy senkinek ne legyen kétsége az irányvonalakról.

Bármi is lesz, biztos nem a várt pénzeső az oka a véres harcoknak, hisz a rádiós szakma 2013-ig csak döglődést jósol, és utána is csak enyhe emelkedést. A háttérben sokkal inkább állhat az a befolyási lehetőség, amit egy pártközeli, országos adó megszerzése jelenthet a választások előtt. Ehhez Tímár a napkeltében csütörtökön hozzátette, hogy a végső döntés az egész ORTT jövőjét meghatározza. Ha másban nem is, ebben Tímárnak feltétlen igaza van.

Bár a jelenlegi ORTT tagság hamarosan megváltozik, de lényegében az dől el az ítélet meghozatalakor, hogy az ORTT képes-e megmaradni egy szakmai testületnek a kívülállók szemében, vagy nyíltan a politikai játékok színterévé válik, és így nem számíthat nagyon a szakma bizalmára. És ez a kérdés egy leendő Fidesz-kormány számára egyáltalán nem mindegy.

A végső döntés

Összefoglalva a történteket: a már piacon lévő sugárzók érthető módon elkezdtek lobbizni megmaradásukért, csakhogy a törvény egyértelműen ellehetetlenítette a szerződésük automatikus meghosszabbítását, így versenyt kellett kiírni. Az új indulók nem csak üzleti, hanem politikai erejüket is felhasználták a lobbizákor, aminek során mindenki inkább a konkurensek kitúrására törekedett, mintsem a saját helyzetének erősítésére.

Az ORTT tagjai - az elnök látszólagos kivételével - nem bírták a rájuk nehezedő nyomást és a szakmaiság látszatába burkolódzva próbálták a mögöttük álló érdekeket képviselni. Az ORTT-ben így a nyilvánosság bevonásával kitört a háború, amely az egész szervezet tekintélyét felborítani látszik. A nyertest pedig valamikor októberben, jogilag kifogásolhatatlan módon, a szabad verseny szellemében ki kell hirdetni...