A huszadik századtól kezdtek melegedni a sarkkörök

Egy kanadai és amerikai tudósokból álló kutatócsoport 200 ezer évre visszamenőleg vizsgálta egy Északi-sarkkörön túl fekvő kis kanadai tó üledékét. Az Amerikai Tudományos Akadémia hivatalos folyóiratában (Proceedings of the National Academy of Sciences, PNAS) publikált eredményeik szerint a Baffin-szigeten található, 40 hektáros tó mikroklímája évtízezredeken át pontosan követte a nagy, természetes klímaciklusokat, mígnem az 1950-es évektől kezdve hirtelen melegedés következett be.

Az elmúlt évtizedek példa nélküli változást hoztak az üledék biológiai és kémiai jellemzői terén. Kimutatták például, hogy számos szúnyogfaj, mely évezredeken át nagy számban élt a tó környékén, a huszadik század közepe táján fogyatkozni kezdett. Két faj, mely a rendkívüli hideghez leginkább hozzászokott, teljesen ki is pusztult. Más fajok eközben igen gyorsan elterjedtek.

"Az eredmények azt mutatják, hogy az emberi tevékenység hatása még a távoli, Északi-sarkkörön túli területeken is túltesz a hosszú távú természeti folyamatokon" - hangsúlyozta John Smol, a kanadai Queen's Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője.

A kutatás egyik fő érdeme, hogy 80 ezer évvel régebbig sikerült rekonstruálni a terület mikroklímáját, mint a korábbi grönlandi vizsgálatok során. Ez azt jelenti, hogy két további jégkorszak és három jégkorszakok közötti felmelegedési időszak is a tudósok látókörébe került.

Egy szeptemberben a Science magazinban megjelent cikkben tudósok már kimutatták, hogy az Északi-sarkon az elmúlt kétezer évben soha nem volt olyan meleg, mint az 1998 és 2008 közötti évtizedben. Október közepén pedig egy kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az Északi-sark nyári jégsapkája 20-30 éven belül teljesen elolvad.