Bajnai Gordon a válságkezelésről beszélt

A kormányfő szerint a világválság azért sújtotta sokkal jobban Magyarországot, mint általában a többi európai országot, mert hazánk az utóbbi tíz évben halasztgatta a fontos szerkezeti változásokat, s így a kilencvenes évek kelet-közép-európai térségi éllovasa szerepéből a sor végére került.

A világválság kitörésekor Magyarország komparatív előnye ugyanakkor az volt, hogy az elmúlt harminc évben hozzászokott a válságokhoz, s így azonnal reagálni tudott a helyzetre: elsőként fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) és az Európai Bizottsághoz segítségért - emlékeztetett a kormányfő.

Márciusban azonban az akkori kormány megértette, hogy nem elégségesek az elindított intézkedések, mert a gazdasági előrejelzések fokozatosan romlottak, s ezért elkerülhetetlenné váltak a strukturális reformok. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ekkor lemondott, és átadta helyét egy válságkezelő kormánynak a reformok végrehajtására - tette hozzá.

Bajnai Gordon kormánya programjából kiemelte: az első száz nap célja az ország hitelének visszaállítása volt korrekciós intézkedések bevezetésével. Ezek között megemlítette a nyugdíjreformot, a szociális reformokat és az adóreformot. Ennek eredményeként a kormány a recesszió közepette olyan államháztartási kiigazítást hajtott végre, amelynek köszönhetően 2009-re 3,9, 2010-re pedig 3,8 százalékos lesz a GDP-arányos államháztartási hiánycél, miközben az európai deficitátlag meghaladja a 7 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a költségvetést tekintve Magyarország lesz idén a legóvatosabb ország - mutatott rá a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ehhez a lakosságnak nagyon jelentős áldozatokat kellett meghoznia.