"Szabályosan" átvilágított állami cégek
Két évtizeddel a rendszerváltás-, és két hónappal a média által kirobbantott BKV-botrány után a hatalom eljutott odáig, hogy javaslatot tegyen a közvagyonból élő állami cégek ablakainak "beüvegezésére".
2009. október 21. szerda 16:39 - Nagy András
Nyugodtan kijelenthető: évtizedes adósságot pótló törvényjavaslatot nyújtott be a Tisztelt Háznak tegnap Tóbiás József. Az MSZP frakcióvezető-helyettese a köztulajdonban álló gazdasági társaságok (magyarul állami és önkormányzati cégek) az eddiginél átláthatóbb működését célzó jogszabálytervezetről azt mondta: a törvényre szüksége van a Parlamentnek a politikai bizalom helyreállításához, ezért elfogadása
kollektív érdek.
Eső után köpönyeg?
Az ellenzék viszont úgy van vele: továbbra sem kíván közösködni a kormánypárttal. Mint Domokos László fideszes képviselő a HírExtrának elmondta, áljavaslatról van szó, amelyet a szocialisták szemfényvesztésből követtek el, miután a BKV és a MÁV kínos kifizetési ügyei a média jóvoltából a nyár végén nyilvánosságra kerültek.
A Fidesz szerint a törvény éppen azoknak az anomáliáknak az okaira nem kínál megoldást, amelyek az elmúlt éveket jellemezték, hiszen csak 2011-től lépne életbe. Domokos László egyébként a visszaélések okát a felelőtlen tulajdonosi hozzáállásában látja, és azt mondja, ennek megszűntetése nem törvény, hanem kormányzati elhatározás kérdése.
A mindenkori kormány eddig is, és ez után is szabadon dönthet például az állami cégek fizetésének csökkentéséről, más kérdés, hogy ezt a szocialisták az elmúlt hét-nyolc évben nem tették meg, most pedig egy jövőre vonatkozó szabályozást kívánnak benyújtani, hogy mentsék a pártjukat a felelősség alól – tette hozzá. Ehhez nincs szükség törvényre, főleg nem olyanra, amely számos pontatlansága, jogbizonytalansága miatt az általános vitára is alkalmatlan – mondta.
Pluszfeladat pusztán szívességből?
Pedig a Tóbiás féle javaslat néhány egészen konkrét elemet is tartalmaz. Szabályozná például a cégek felügyelőbizottságainak (fb) és igazgatóságainak létszámát, illetve a tagok, elnökök fizetését. A tervezet szövege szerint minden állami vezető csak egy igazgatósági és fb-tagság után vehetne fel fizetést. Aki ennél többet szeretne vállalni, az ezt csak társadalmi munkában tehetné meg.
A törvény hat hónapban szabná meg a végkielégítés maximális összegét, a felmondási idő pedig legfeljebb 3 hónap lehetne. A titoktartási passzust csak abban az esetben alkalmazhatnák az állami cégek, ha az adott társaságnak van a piacon versenytársa.
A javaslat értelmében a mostaninál több vezető beosztású munkavállaló bérét és juttatásait kellene nyilvánosságra hozni, és a zártkörűen működő részvénytársaságoknál kötelező lenne felügyelőbizottságokat alakítani, ennek létszámát a jegyzett tőke határozná meg.
A válság jótékony hatása
A kormány támogatja a javaslatot
Katona Tamás államtitkár a kormány nevében azt mondta: az átláthatóság és nyilvánosság fontos azoknál a szerveknél, amelyeket közpénzből finanszíroznak, ezért a kormány támogatja a javaslatot.
Forrás: MTI
„Azt szeretnénk, ha elfogadásra kerülne” – foglalja össze óhaját Tóbiás József, mikor arról kérdezzük, milyen sors várhat az egyébként csak feles többséget igénylő javaslatra. Szerinte egyébként abban egyetértés van kormánypárt és ellenzék között, hogy az átláthatóság, a takarékosság és a nyilvános gazdálkodás prioritást kell, hogy élvezzen.
Törvényszerű, hogy az ellenzék rögtön PR-fogást, valamint kommunikációs trükköt emleget, valahányszor a kormány a közviszonyok átláthatóbbá tételét szorgalmazza? Tóbiás képviselő válasza az, hogy igen, ám úgy véli, a hatalom a mai helyzetben egyszerűen nem teheti meg, hogy ne reagáljon az emberek köztisztasági igényeire.
Mi a helyzet a többek között a fideszes képviselő által is emlegetett kormányzati hajlandósággal? Miért van szükség bírósági ítéletre ahhoz, hogy például a legnagyobb állami cégek menedzsmentjének fizetése nyilvános lehessen? (Emlékezetes: a Blikk és az Index évekig harcolt ezért az igazságszolgáltatás különböző fórumain.)
A szocialista képviselő szerint, a magyar jog eddig nem rendelkezett egyértelműen arról, hogy a közvállalatoknak ez irányban milyen kötelezettségeik vannak. Pontosan ezt a gyakorlatot szűntetné meg a most elfogadásra váró törvény – mondja.
A tervek szerint nagyobb részben már 2010. januártól, kisebb részben pedig 2010 év elejétől életbe lépő jogszabály szükségességét Tóbiás a válság okozta társadalmi öntudatra ébredéssel magyarázza. Mint mondja, a krízis olyan évtizedes problémákat is felszínre hozott, amiről évekkel megkezdődhetett volna a lakossági, illetve politikai párbeszéd.
Konszenzus kizárva
SZDSZ: felemás értékelés
Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) a liberális frakció nevében elmondta: a törvényjavaslat nyilvánosságra és átláthatóságra vonatkozó részével egyetértenek és támogatják, a többi részét viszont kártékonynak, pótcselekvésnek, félrevezetésnek tartják.
Forrás: MTI
Van-e rá esély, hogy
többpárti konszenzusban kiérlelt törvényjavaslat menjen át a parlamentben? Hiszen az állami cégek átláthatóságáról szóló jogszabály akkor nézne ki igazán jól, ha a teljes magyar politikai elit mögé állna. (Mellesleg a kisebbségi MSZP-frakciónak már csak „technikai” okokból is szüksége lesz néhány ellenzéki támogató szavazatra a törvény elfogadásához.)
Tóbiás szerint a konszenzushoz két fél kell. Mint mondja, tegnap jelezte a Fidesz képviselőinek, hogy célszerű lenne ebben az ügyben nem az aktuálpolitikai érdekeket előtérbe helyezni.
Cser-Palkovics András, a Fidesz képviselője szerint ugyanakkor azért került elő a javaslat, mert most érte el a társadalmi nyomás azt a szintet, hogy sem az MSZP, sem a kormány nem tudott mást tenni.