A négyszögletes alaprajzú építmény hossza 11,5 méter, szélessége pedig 6,5 méter. Egykori építői az úgynevezett opus testaceum római építési módszert alkalmazták, amikor a nyers vagy félig égetett téglákat kötőanyagba ágyazták - olvasható az AdnKronos olasz hírügynökség (http://www.adnkronos.com) honlapján.

A szentély alapzatát kőtömbökből építették, erre került a tégla, majd márványlapokkal borították. A régészek szerint a szentélyből ítélve a térségben egykoron egy fontos római település volt, amely a kereskedelmi kikötőt szolgálta ki. Ide érkeztek a javak Afrikából és az egész földközi-tengeri térségből, majd az árut innen továbbították északra, Siena városába, vagy az etruszk Rossellébe (latin Rosellae), illetve délre, a toszkán Heba városába (a jelenlegi Magliano), esetleg az ókori Ager Cosanusba.

A feltárások során a régészek félszáz római kori pénzérmét találtak, valamint óriási mennyiségű kerámiát, amely az egész Mediterráneumból, de legfőképpen Tunézia mai területéről származik.

Az archeológusok folytatják a feltárásokat, meggyőződésük szerint a közelben kell lennie ugyanis Diana, a Hold, a szülés és a vadászat istennője szentélyének is.