"Az Arktisz akkori növényvilága nagyjából a mai Floridáénak felel meg" - magyarázta a Reuters hírügynökségnek Appy Sluijs, az Utrechti Egyetem professzora, a kutatás vezetője. Hozzátette: soha korábban nem találtak még pálmafákra utaló nyomokat ennyire északi területeken.

A Hollandiában és Németországban dolgozó kutatók egy olyan tengerfenéki hátságról gyűjtöttek üledéki mintákat, amely 53,5 millió évvel ezelőtt mintegy 500 kilométer távolságra helyezkedett el az Északi-sarkponttól. A Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent tanulmányukban arról számolnak be, hogy az üledékben többek között pálmafák, tűlevelű fák és tölgyek pollenjeire bukkantak.

A pálmapollen jelenléte arra utal, hogy a leghidegebb hónap átlaghőmérséklete nem lehetett kevesebb nyolc foknál. Ez ellentmond a számítógépes szimulációk eredményeinek, melyek szerint még az eocén korszak alatti 50-200 ezer évig tartó felmelegedési periódusban is fagypont alatt kellett volna maradni az átlaghőmérsékletnek.

A tanulmány így rámutat a közeljövőben várható éghajlatváltozás előrejelzésére is használt számítógépes modellszimulációk korlátaira.

A kutatást vezető Sluijs kiemelte, hogy a pollenleletek alapján a pálmák olyan területeken nőttek, ahol az év öt hónapjában állandó sötétség uralkodik. Hozzátette: modern vizsgálatok alátámasztották, hogy ezek a fák képesek átvészelni ilyen hosszú napmentes periódusokat is.

Az 50 millió évvel ezelőtti rövid felmelegedés pontos oka egyelőre ismeretlen - szögezi le Sluijs. Egy lehetséges kiváltó ok a szén-dioxid-koncentráció hirtelen, mai szintet is jelentősen meghaladó megugrása lehetett, melyet talán vulkánkitörések vagy a tengerfenék alatti megfagyott metán kiolvadása idézhetett elő - magyarázta a kutató.