Kigyúrta magát a szélsőjobb hazánkban?

"A szélsőjobboldal politikai támogatottsága jelenleg olyan jelentős, hogy az egyfajta középpárti státuszt tesz lehetővé a még parlamenten kívüli Jobbik számára" - állapította meg Juhász Attila.

Hozzátette: a Jobbikra leadott több mint 400 ezer voks azt jelzi, hogy a párt a szélsőjobboldali szavazótábor többségének integrációján túl más, a parlamenti pártokból kiábrándult vagy azoktól eleve elzárkózó választói rétegeket is sikeresen szólított meg.

A szélsőjobboldal megerősödése nem egyszerűsíthető le a gazdasági és kormányzati válságra vagy a Fidesz azon politikai stratégiájára, mely több vonatkozásban elmosta a határokat a mérsékelt politizálás, illetve a radikalizmus között - mondta a szakember, aki szerint az elmúlt három évben a szélsőséges politikai válaszokra irányuló társadalmi kereslet találkozott a Jobbik által kínált politikával, és e két tendencia kölcsönösen erősítette egymást.

A szélsőségek terjedésének a választók körében oka többi között, hogy csalódtak a rendszerváltásban, a demokráciában, a piacgazdaságban. A társadalomban erősödtek a rendpárti, tekintélyelvű tendenciák, a nyílt előítéletesség, és eközben gyenge a civil társadalom, illetve erős a bizalomhiány - fejtette ki Juhász Attila.

A Jobbik megerősödésének okai között szerepel a párt eszmerendszerének és retorikájának szimbolikus ereje, egyes jelképek kisajátítása, és ezzel összefüggésben a politikai riválisok eszköztelensége, versenyképtelensége, továbbá a párt dinamikus önszerveződése, alternatív nyilvánossága, illetve a romakérdés kisajátítása és előítéletekre alapozott rendészeti problémává degradálása.

"A jogerősen betiltott Magyar Gárdát a mai napig a pártszervezet építésére használja fel a Jobbik" - mondta Juhász Attila.

A Political Capital által gyűjtött adatok szerint a párt új alapszervezeteinek száma a Magyar Gárda 2007. évi megalakulásával indult rohamos emelkedésnek, és az elmúlt két évben csaknem 180 jött létre.