A térség eddigi legrégebbi településlelete a 11-12. századból származik, a most felszínre került csíkszentkirályi meglepetés a szakemberek számára.

Az Épített Örökségünk Védelmében néven meghirdetett program a székely kapuk megmentése és a hagyományos falukép megőrzése mellett olyan régészeti ásatásokat is lehetővé tesz, mint a 10–11. századi település maradványait feltáró csíkszentkirályi ásatások. A romániai Hargita megyei önkormányzat által kezdeményezett, és az egész Székelyföldre kiterjedő programba azoknak a település- és épületmaradványoknak a konzerválása és restaurálása is beletartozik, amelyeket a régészeti ásatásokon tártak fel.
Botár István régész az Új Magyar Szónak elmondta, hogy kollégái Csíkszentkirályra utazva lettek figyelmesek az egyik udvaron zajló tereprendezésre, majd gyorsan meg is állapodtak a tulajdonossal, hogy régészeti ásatásba kezdenek a portáján.

"A feldolgozások még nem történtek meg teljesen, de úgy tűnik, hogy egy 10–11. századi település nyomait találtuk meg" – mondta Botár, aki szerint valószínű, hogy a székelység betelepedése előtti lakosság emlékeit, az egykori falu szemétgödrét találták meg.

A gödör számos olyan tárgyat őrzött meg, amelyekből fontos következtetések vonhatók le. Például a réztárgyak arra utalnak, hogy a környéken ötvös dolgozott, más nyomokból kiderül, hogy mezőgazdasággal és többféle kézművességgel is foglalkoztak az ott lakók. "Olyan emberek lehetettek, akik katonáskodtak ugyan, de már letelepedtek, felhagytak a nomád életmóddal" – mondta a történész.

A régészek novemberben konferencián számolnak be tevékenységükről és ismertetik munkájuk eredményeit - írja a bukaresti napilap.