A magyar kormány - mondta Szájer József - nem tett eleget annak a felszólításnak, hogy utasítsa el a cseh államfő követelését, és "beállt azok sorába, akik megtagadják a jogegyenlőséget". A fideszes politikus "az emberi jogok ügyének vereségeként" értékelte az uniós csúcstalálkozón született csütörtöki döntést.

Szájer szerint az, hogy az alapvető emberi jogok chartájának a hatálya - korábbi döntés értelmében - nem fog vonatkozni Lengyelországra és Nagy-Britanniára sem, szintén sérti az emberi jogokat és a jogegyenlőség elvét, de magyar szempontból más megítélés alá esik, mint a Cseh Köztársaság mentessége.

Ez utóbbi esetben ugyanis a hatály alóli kivétel közvetett módon mentességet ad a cseheknek a kollektív bűnösség elvét alkalmazó Benes-dekrétumok alapján elkövetett jogsértések jogi következményei alól. A Benes-dekrétumok nem csupán szudétanémet, de csehszlovákiai magyar lakosok elleni jogfosztó intézkedéseknek is az alapját képezték.

Szájer egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel az ügy nem intéződött el véglegesen, hiszen a cseheknek beígért mentességet egy későbbi időpontban kell majd ratifikálniuk az uniós tagállamoknak. Ezzel kapcsolatban megerősítette pártja elutasító álláspontját. Megjegyezte viszont: abban a tekintetben sem zárult még le a kérdés, hogy miután a csehek az utolsó pillanatban megkapták a mentességre vonatkozó ígéretet, Szlovákia ügyében is sok minden történhet addig, amíg a mentességet kimondó jegyzőkönyvet beterjesztik ratifikációra.