Környezet-gazdaság

Magyarország

Ma már az államapparátusok is fontos feladatuknak érzik, hogy letegyék voksukat a fenntartható fejlődés, így a megtakarítások mellett. 2009 októberében kelt el a Környezeti Megtakarítási Díj hazánkban, melyeket Kling István, környezetvédelmi és vízügyi államtitkár adott át.

A három éven belül megtérülő intézkedések nyertese a szivattyúkat és szivattyúrendszereket gyártó Grundfos Magyarország Gyártó Kft. lett. A cég tatabányai gyárában évente 660 millió tonnával kevesebb veszélyes hulladékot termelnek. Ez évi 20 millió forint megtakarítás a cégnek.

A három éven túl megtérülő intézkedések kategóriában a Pannon GSM Távközlési Zrt. lett az első, a Törökbálinton újonnan felépített beruházásával. Az épületben Magyarország jelenleg legnagyobb teljesítményű hőszivattyúja található, amely éves szinten 36 millió forintos megtakarítást és 368 tonna szén-dioxid csökkentést eredményez.

A kisvállalati kategóriában a Chianti 3D Kft. és a Hárskúti Megújuló Energia Központ Kft. közös kazán-felújítási beruházása részesült díjazásban. Az Innovációs különdíjat a Kecskeméti Református Gimnázium és Általános Iskola és a Solar Shine Factory Kft. közös pályázata kapta, a fejlesztésben egy világító csőrendszer a kültéren felfogott napfényt az épület ablak nélküli termeibe szállítja.

A Követ Egyesület 8 éve működő "Ablakon Bedobott Pénz" elnevezésű programjában résztvevő vállalatok összesen 751 gigawattóra (GWh) energiát spóroltak meg, és mintegy 18 ezer tonna kén-dioxidot és 50 ezer tonna por levegőbe juttatását kerülték el, továbbá több mint 600 ezer tonnával kevesebb hulladékot termeltek.

Világszint

A fenntartható fejlődés és erőforrások kutatócsoport, mely nemzetközileg elismert méréseket végez, olyan jövőképet fest, melyben nem lehetőség a takarékosság, hanem az egyetlen út, egy olyan rendszerben, ahol nincs más megoldás.

A felvilágosult társadalom energiára épül. Ennek 87 százaléka ősmaradványi forrásokból (olaj, gáz, szén) származik. Számítások igazolják, hogy a fogyasztás egy haranggörbe alakot mutat. Ennek a csúcspontját (azaz a kitermelés maximumát) már elértük, azonban a kereslet nem változik, így egy nagy szakadék keletkezik a kitermelés és a kereslet között. A készletek fogyásával a kitermelés egyre nehezebb, költségesebb lesz, így az emberek kénytelenek lesznek minimalizálni a használatot, azaz kénytelenek lesznek takarékoskodni.

Húsz évvel ezelőtt át kellett volna állnunk alternatív megoldások keresésére. Így az energiakérdés megoldható lett volna. Hiába a most már egyre több helyen épülő szélerőmű, napkollektor, vízerőmű és atomenergia. Egy ember átlagosan 12 hordó olajt használ el évente. Magyarul sokkal több energiát használ, mint amit a két kezével meg tud termelni.

„Ha én dolgozom egy nap, akkor valamennyi munkát előállítok. De én annyi energiát használok a közlekedéssel, az élem termeléssel, a villannyal, mintha itt Magyarországon száz, Amerikában pedig kétszáz ember állna mögöttem” – nyilatkozta korábban Dr. Hetesi Zsolt, a fenntartható fejlődés és erőforrások kutatócsoport tagja, fizikus, az ELTE óraadója.

A termelés és kereslet közti hiány a világgazdaságot recesszióra készteti. A kutatócsoport tagjai szerint a nagy válságban is nagy szerepet játszott az olajtermelés csökkenése. Az élelmiszerválság kapcsán érdemes megjegyezni, hogy egy egység élelmiszer megtermeléséhez tíz egységnyi energiára van szükség. Ez a mai körülmények között nem fenntartható.