Különbség az európai demokraták és a hazai jobbközép között a demokratikus intézményrendszerhez és a szélsőségesekhez való viszonyban van - hangoztatta a Demokrácia Akadémia pénteki budapesti évnyitóján Kiss Péter társadalmi kapcsolatokért felelős miniszter.
2009. október 30. péntek 13:06 - HírExtra
A francia vagy a német jobboldali pártok inkább ellenzékben maradtak, toleráltak egy baloldali kisebbségi kormányt vagy nagykoalícióra léptek, de nem fogtak össze a szélsőjobboldallal; eközben Magyarországon ""el sem vitatható, hogy a jobbközép műhelyeiben jött létre a hazai radikális jobboldal", amelynek megerősödésében az elhatárolódás hiányának jelentős szerepe volt - jelentette ki Kiss Péter. Más példák mellett arra utalt: a 2006-os tévéostrom után a jobbközép nem határolódott el a történtektől, hanem 72 órás ultimátumot adott a kormánynak, a Jobbik elnöke pedig a mai napig Orbán Viktor polgári körének tagja. Kiss Péter hangsúlyozta: Nyugat-Európában a politikusok ma is szélsőségnek tartják, amit tavaly annak mondtak, és az álláspontjukon jövőre sem változtatnak, Hanti Vilmos, az egyéves, ebben az esztendőben harmadik évfolyamát kezdő Demokrácia Akadémia igazgatója, a most 32 hallgatóval induló képzést életre hívó MEASZ (Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége) - Összefogás a Demokráciáért elnöke az eseményen arról beszélt: "a demokráciát nem elég tudomásul venni, hanem tenni is kell érte".
