Gyertya és koszorú, vagy jelmez és töklámpás?
Mindenszentek és Halottak napja Magyarországon tradicionális ünnepnek számít, az elmúlt évtizedben viszont átvettünk a nyugati kultúrából is hagyományokat, melyek újításnak számítanak. Vajon ez jó vagy rossz?
2009. október 31. szombat 17:01 - HírExtra
Hétvégén az ősz egyik legnagyobb ünnepére készül az ország, de a világ más pontjain is megemlékezéssel töltik az emberek október utolsó és november első napját. Meghosszabbított nyitva tartás a temetőkben, virágokkal és koszorúkkal feldíszített sírok, gyászoló tömegek, leginkább ez jellemzi ezt az ünnepet hazánkban. Nyugati országokban viszont vidámabb szokások uralkodnak ezen a hófordulón.
Ünneplés
Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. Ünneplése sok keresztény országban elterjedt a protestánsok közt is és ünneplik az anglikánok is. Az ortodox kereszténység naptárában több halottak napja is szerepel.
Mindenszentek keresztény ünnep, melyen emlékeznek minden olyan üdvözültre, akit nem avattak szenté és minden olyan szentre, akinek nincsen külön ünnepnapja a naptárban. A VIII. században alakult ki, azóta hagyománnyá vált más egyházaknál is, bár nem mindegyiknél ugyanezen a napon. Halottak napját előzi meg, mely jóval későbbi eredetű, a XI. századra vezethető vissza, amikor Szent Odiló clunyi apát kezdeményezésére megteremtették az elhunytakra való emlékezés ünnepét.
Az ünnephez kapcsolódó hagyományokat azonban nem csak hithű katolikusok tartják. Ezen a napon mindenki ellátogat a temetőbe, hogy elhunyt szerettei, hozzátartozói sírjánál gyertyával, mécsessel és virággal emlékezzen. A sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a XIX. század elejétől terjedt el Magyarországon.
Népi hagyományok
Azért kell a sírokat feldíszíteni, hogy a halottak szívesen visszatérjenek oda, ugyanis ilyenkor a néphiedelem azt tartja, hazalátogatnak. Egy néphit szerint, elviszi a halott azt a személyt, aki virágot szakít a sírjáról. Az égő gyertya a halott bűnét szimbolizálja, ezért nem szabad más sírra tenni, mert akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére. Mindenszentek és Halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban.
Halloween
Halloweent sokan amerikai hagyománynak tartják, mivel napjainkban ott a legnépszerűbb. A gyerekek ilyenkor jelmezbe öltözve házról házra járnak és édességért rémisztgetik a lakókat, a felnőttek pedig töklámpásokkal díszített házakban mulatnak. Azonban a hagyomány nem Amerikából ered.
Az újévet, azaz a Samhaint az Angliában, Írországban, Skóciában és észak Franciaországban élő kelták november elsején ünnepelték. Úgy tartották, hogy ilyenkor az élők és a halottak közötti határ eltűnik, és a halottak visszatérnek az élők világába. Az emberek ilyenkor szellemnek öltözve az utcát járva szórakoztak, hogy megtévesszék a kísérteteket.
Kezdetben az amerikaiak sem voltak nyitottak erre az ünnepre, a későbbiekben azonban az ír bevándorlóknak köszönhetően nagyon népszerűvé vált.
Az egyház a középkorban elítélte Halloweent, azt gondolták, hogy az ünneplők ilyenkor a sátánt szolgálják. Lehet, hogy erre is visszavezethető az, hogy sokan még ma is elítélik. Természetesen manapság kevesen tudják, hogy Halloween honnan ered és csak a buli részét tartják fontosnak. Magyarországon is évről évre egyre többen öltöznek be és mulatják át az éjszakát.
Jó vagy rossz?
A fiatalok körében népszerű a Halloween, rengeteg szórakozóhely szervez zenés-táncos jelmezbált, ahol bárki egész este szórakozhat. Az idősebb korosztály annyira nem nyitott erre az újításra, ők inkább ragaszkodnak a tradicionális megemlékezéshez.
Mindenkinek szíve joga, hogy elmegy szórakozni vagy inkább csendes emlékezéssel tölti a hétvégét. Természetesen az sem baj, ha az ember mind a kettőre sort kerít. A tradíciókról azonban ne feledkezzünk meg.