Demján Sándor kiemelte: a magyar társadalom foglalkoztatási szerkezete eltorzult, Magyarországon a termelés összezsugorodott, nincs 500.000 ember, aki ténylegesen részt vesz a fizikai termelésben, emiatt pedig a szolgáltató szektor működési területe is leszűkült.

Hozzáfűzte: a gazdaságpolitika feladata, hogy lehetővé tegye a versenyképes termelést, azt, hogy a magyar élelmiszertermelő vállalatok beszállíthassanak a nagy élelmiszerláncoknak.

Herczog László szociális és munkaügyi miniszter rámutatott, hogy a kereskedelem értékalkotó munka, és mintegy 10 év alatt jelentősen, 476.000-ről 585.000-re nőtt a kereskedelemben dolgozók száma. Kiemelte annak fontosságát, hogy a kereskedelemben is létrejött az ágazati párbeszéd bizottság, amely biztosítja a munkáltatók és a szakszervezetek kapcsolatát, és a szabályok megalkotását.

Az Európai Kereskedelem Napja alkalmából rendezett szakmai fórumon szó volt arról is, hogy a válság hogyan érinti az ágazatban foglalkoztatott munkavállalókat. Herczog László elmondta, hogy a válság a kereskedelmi szektort is érinti, ahol azonban jelenleg is létszámtartalék nélkül dolgoznak, így a forgalom visszaesése esetén nincs kit leépíteni.

A rendezvény alkalmából kiadott sajtóközlemény szerint a recesszió - az optimista előrejelzések szerint is - legalább 250-300 milliárd forint forgalmat visz el a kereskedelemtől, de a GDP visszaesése miatt nem kizárt, hogy a kieső forgalom mértéke meghaladja az 500 milliárd forintot. Ez egy közepesen jó hónap forgalmának felel meg a teljes ágazatot tekintve.