A melbourne-i Monash Egyetem szakemberei összesen háromszáz olyan háztartást vizsgálatak, amelyek víztározókban összegyűjtött esővizet használtak elsődleges ivóvízforrássukként. A kutatók által "világelsőnek" nevezett tanulmány a palackozott ásványvizek környezetszennyezési problémáival kapcsolatos aggodalmak közepette látott napvilágot.

Bár a tanulmányban résztvevő háztartások mindegyike kapott egy olyan asztali esővízszűrő-készüléket, mely elméletileg a gyomor-, és bélhurutért felelős baktériumok kiszűrésére volt alkalmas, valójában csupán a berendezések fele volt ellátva ilyen szűrőbetéttel. A készülékkel felszerelkezett családok pedig egy éven át folyamatosan feljegyzéseket készítettek egészségügyi állapotukról. Ezeknek az adatoknak az elemzésével végül a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a gyomorbántalmaktól szenvedők aránya hasonló volt a két csoport esetében, illetve szinte megegyezett a tisztított csapvizet fogyasztó nagyobb közösség tagjainál mért eredményekkel.

"Azoknak az embereknek az esetében, akik kezeletlen esővizet fogyasztottak nem volt magasabb a megbetegedések száma azokhoz képest, akik viszont tisztított esővizet ittak" - mondta Karin Leder, a Monash Egyetem járványügyi tanszékén működő, fertőző betegségekkel foglalkozó részleg vezetője. "Ez a tanulmány megerősíti, hogy alacsony a megbetegedések kockázata. Érdemes lenne tehát figyelembe venni az esővíz különböző háztartási célokra kiterjedő használatát, és használatát a száraz időszakokban. Arra szeretnénk bátorítani az embereket, hogy merjék forrásként használni az esővizet" - tette hozzá.

A szakember azt is elmondta, hogy néhány egészségügyi hatóságnak komoly kételyei voltak az esővízfogyasztás biztonságos volta miatt főleg az olyan városok esetében, ahol könnyen hozzáférhető a jó minőségű ivóvíz.

Az Ausztráliát sújtó hosszú száraz időszakok miatt egyébként az országban jelentősen megnövekedett a víztározó berendezések száma. Leder ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kutatásba bevont családok mind rutinos esővízfogyasztók voltak, akik valószínűleg kidolgozták már a maguk védekezési módszerét az esetleges fertőzésekkel szemben. A műanyagpalackok egyik problémája az, hogy gyakran nagy távolságokra és a szemétlerakókat eltömítő, műanyag csomagolásban szállítják őket.