Bajnai Gordon miniszterelnök az elmúlt hetekben többször is kijelentette, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtt nem jelöl uniós biztost, mert addig nem lehet tudni, hogy a Lisszaboni vagy a Nizzai Szerződés alapján választják meg a bizottságot; a két változat között létszámban és a kiválasztási folyamatot tekintve is eltérés van.

Ez az akadály november 3-án, kedden hárult el, amikor Vaclav Klaus cseh államfő utolsóként aláírta a Lisszaboni Szerződést.

Az MTI úgy tudja, hogy a magyar uniós biztosi posztra a kormányfő favoritja végig Andor László közgazdász volt, akiről több vezető szocialista politikus is azt nyilatkozta, hogy ő ajánlotta a miniszterelnök figyelmébe. A párt elnöksége október közepén erősorrendbe állított listát juttatott el Bajnai Gordonhoz, ezt Veres János volt pénzügyminiszter vezette, és csak a harmadik helyen állt Andor László.

Az MTI információi szerint Andor Lászlót konszenzusos jelöltnek tekinti az MSZP vezetése, annak ellenére, hogy nem a listavezetőt választotta a kormányfő. A lényeg, hogy a listáról választott - fogalmaznak az MTI-nek.

Václav Klaus cseh államfő kedden délután jelentette be, hogy az alkotmánybíróság délelőtti döntése után - amely nem találta a cseh alkotmányba ütközőnek a Lisszaboni Szerződést - aláírta a ratifikációs dokumentumot; ezzel az Európai Unió 27 tagállama közül Csehország utolsóként jóváhagyta a Lisszaboni Szerződést.
A cseh elnök az új uniós alapszerződés aláírása előtt azt akarta elérni, hogy Csehországot cserében mentsék fel az európai emberi jogi charta hatálya alól.

Az államfő szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a második világháború után Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat.
A múlt heti brüsszeli EU-csúcstalálkozón az Európai Tanács magyar kérésre, német és osztrák támogatással külön aláhúzta, hogy a Lisszaboni Szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartája a jövőről szól, és kizárólag olyan ügyekben érvényes, melyeket az európai uniós jog szabályoz. Így ismételten megerősítést nyert, hogy a charta a múltra semmiképpen nem vonatkozik.

Teljesült az a magyar cél is, hogy a Benes-dekrétumokra még közvetett utalás se történjen a szövegben. Így a mostani döntés nem szolgálhat utólagos igazolásul a Benes-dekrétumok vitatott pontjait illetően, nem tépi fel a történelem fájó sebeit.
Bajnai Gordon akkor úgy nyilatkozott: Václav Klaus alaptalan aggályaira végül sikerült megoldást találni.

Az MSZP országos elnöksége október 13-án egyhangúlag úgy döntött, hogy öt személyt ajánl erősorrendben Bajnai Gordon miniszterelnök figyelmébe, hogy közülük jelölje az Európai Bizottság magyar biztosát.

Az erősorrend szerint az első helyen állt Veres János, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese, volt pénzügyminiszter, őt követte Herczog Edit szocialista európai parlamenti képviselő, és a harmadik helyen szerepelt Andor László. A listán a következő Kovács László jelenlegi EU-biztos volt, őt követte Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára.

Lendvai Ildikó pártelnök akkor azt mondta: a lista első három helyén azok a politikusaik vannak, akiknek a nemzetközi politikában is örömmel szánnak nagy szerepet, míg a negyedik, illetve az ötödik helyen szereplő, szintén kiváló politikusokra a hazai politikában és a kampányban is számítanak.

A lista első helyén szereplő Veres János ezt követően az MTI-nek úgy nyilatkozott: az MSZP elnöksége rangsorolásos szavazással sorolta őt az uniós biztosjelöltek első helyére, s nem lát ma olyan erőt, amely ezt a döntést akarná és képes is lenne felülbírálni; ráadásul az európai szocialisták támogatása is az MSZP által javasolt személy, azaz mögötte ott van.