Gurry elmondta, hogy évente világszerte mintegy egymillió találmány kap szabadalmat. A fő kihívás most ennek a hatalmas igénynek a kezelése, egy kielégítően működő intézményrendszer kiépítése.

A szabadalmak iránti kereslet azért növekedhet folyamatosan, mert a technológia egyre több ember mindennapi életét hatja át egyre nagyobb mértékben - vélekedett.

A főigazgató kifejtette: a szellemi tulajdonjog fő funkciója, hogy ösztönözze a tudásba való beruházást, a védelem azonban nem járhat azzal, hogy sérül a társadalmak találmányokhoz való szabad hozzáférése. Ugyancsak egyensúlyt kell találni a standardizálás és a különböző nemzeti szabályok megtartása között - mutatott rá.

Példaként a mobiltelefont említette: mindannyian szeretnénk, ha minél több országban használhatnánk telefonunkat, ehhez azonban a nemzeti szabályozások közelítésére, nemzetközi együttműködésre van szükség.

A WIPO főigazgatója a találmány-bejelentések földrajzi megoszlásáról elmondta: míg 1994-ben Észak-Kelet-Ázsia (Kína, Japán, Korea) részesedése 7,4 százalék volt e téren, addig ma ez 26,2 százalék. Egy másik jellemző folyamat a kutatás-fejlesztés koncentrációja: ma 5 vállalatnál összpontosul 7 milliárd dollárnyi (1292 milliárd forint) K+F, ami az 53 legkevésbé fejlett ország bruttó hazai termékének összegével egyezik meg.
Gurry arról is szólt, hogy az elmúlt években gyorsan terjed a nyitott innovációs modell, azaz a cégek együttműködése a K+F terén. Míg a 20. században az volt a jellemző, hogy minden cég maga, saját kutatói révén hajtotta végre kutatási programját, addig a 21. század egyik fő tendenciája lehet, hogy a vállalatok közös K+F-projekteket indítanak.

Az 1967-ben létrehozott Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization, WIPO) az ENSZ 16 szakosított szervének egyike.