Mint kifejtette, a IV. világfórumra olyan időszakban került sor, amikor a világot gazdasági, társadalmi és politikai nyugtalanság hatja át, amikor az emberiségnek óriási kihívásokkal kell szembesülnie. Példanélküli összetettség, bizonytalanság és hirtelen változások jellemzik a megoldásra váró társadalmi gondokat. A kihívásokkal való szembenézést nehezíti a vezetők, intézmények és a "véleményformálók" iránt megnyilvánuló alapvető bizalomhiány.

"Az elmúlt három nap során azt vitattuk meg, hogy mit tud felkínálni a tudomány és a technológia ebben az összetett és bizonytalan helyzetben. A társadalmi környezet mindig is kihatott a tudományra és fordítva, ám ez a viszony folyamatosan változik. Összetett világunkban a tudományos haladás igen nagy mértékben függ attól, hogy milyen a tudomány viszonya a társadalommal" - fogalmazott az MTA elnöke.

A gazdasági recesszió idején fokozódik a nyomás, hogy csökkentsék a tudomány finanszírozását és rövid távú célokra koncentráljanak. Ez nem csupán visszaesést eredményez a "kíváncsiság motiválta" kutatásokban, hanem kihat a hosszú távú gazdasági növekedésre is. Hasonló kockázatokat hordoz a társadalomtudományok negligálása is, amelyekre még soha nem volt ennyire szükségünk, hogy kezelni lehessen a válság okozta szociális bizonytalanságot, sokkot - hangoztatta.

"Napjainkban a tudomány világszerte komoly gondokkal küzd. A közvéleménynek nincs világos elképzelése arról, hogy miként profitál a társadalom a tudományból, ahogy arról sem, hogy milyen alapvető fontosságú a tudomány az emberiség sarkalatos problémáinak megoldása szempontjából" - magyarázta Pálinkás József, hozzátéve, hogy épp ezért a tudósoknak kommunikálniuk kell a társadalommal, meg kell értetniük a közvéleménnyel, mily nélkülözhetetlen a tudomány hozzájárulása az élet minden területén, az anyagi és nem anyagi szférában egyaránt.

A feladatokat sorolva, az MTA elnöke egyebek közt kiemelte, hogy a tudósoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a globális környezet, az egészség, a fenntartható fejlődés, az egyensúly és az energia kérdéseiben.

"Ezekkel a problémákkal lehetetlenség megbirkózni a tudomány nélkül" - jegyezte meg.
Hozzátette: sokan "hidegnek" "elidegenítőnek" tartják a tudományt. Terjednek az irracionalitás modern megnyilvánulásai, amelyek néha a tudományos ismeretekkel való nyílt szembehelyezkedésbe torkollanak. Modernkori életünkben komoly autoritási gondok jelentkeznek, kevesen képesek a racionális értékítéletre, annak eldöntésére, hogy kinek, vagy miben higgyenek. Éppen ezért mindent meg kell tenni a közvélemény tájékoztatása és felvilágosítása érdekében, s professzionális kapcsolatokat kell kialakítani a médiával.

Ennek jegyében "demonstrálnunk kell a tudomány nyitottságát: nyilvánossá kell tenni a tudományos vitákat, ám ezeket elismert szaktekintélyeknek kell moderálniuk" - mondta.
Pálinkás József kitért a természettudományos tárgyak oktatására is, amely komoly gondokkal küzd a világ számos országában, kevés az ezeket a tárgyakat oktató odaadó, hozzáértő tanár. Megfogalmazása szerint támogatni kell a pedagógusokat, növelni társadalmi presztízsüket, ugyanakkor a tanároknak fel kell ismerniük mily fontos a mindennapi élettel kapcsolatos témák oktatása, beleértve a környezeti és energiakérdések taglalását.
Erkölcsi kötelesség, hogy mindenki legalább alapszinten értse a globálisan veszélyeztetett környezet tudományos vonatkozásait.

"A tudomány és a technológia csupán eszközök, nélkülük azonban az emberiségnek nincs jövője. Ám eme eszközök alkalmazása felelősségteljes előrelátást igényel. A tudós, aki előállítja, terjeszti és alkalmazza a tudást, a jövőért vállalt felelősség példaképéve kell hogy váljon" - hangsúlyozta az MTA elnöke.