A Jobbik négy témában tart január elejéig szakmai konferenciát (jórészt az országjárás tapasztalataira alapozva), amelyeknek eredményei alapján majd véglegesíti programját. Az első konferencia a rendvédelemről szólt, a vasárnapi második pedig az ifjúsági és népesedési politikát boncolgatta, „Gyermek nélkül nincs haza!” címmel. Mind a hallgatóság mind a sajtó résztvevőinek száma megnőtt az előzőhöz képest- igaz 300-nál többen így se jöttek össze.



Sajtótájékoztató

A sajtótájékoztatót és az egész rendezvényt ismét Z. Kárpát Dániel vezette le. Először Bősze Lajos szólalt fel, és elmondta, hogy a Jobbikon keresztül a fiatalság szeretne beleszólni az ország irányításába, így aki őket támadja, az a fiatalságot és így az ország jövőjét támadja. Véleménye szerint nagy baj van az oktatással és annak színvonalával, és baj két legfőbb forrása a liberalizmus, és a bolognai rendszer. Szintén nagy problémának nevezte a népesség öregedését és fogyatkozását, amely lassan negyven éve tart. E téren - elmondása szerint - azonnali cselekvés szükséges, mert azok is csak 15-20 év múlva kezdenék kifejteni a hatásukat.

Dúró Dóra, a Jobbik oktatási és kulturális kabinetjének az elnöke szerint az alapvető oktatási alapelvnek a keresztény értékrendnek kell lennie. Fontos célnak nevezte a tanuló és a tanár viszonyának helyreállítását is.

Vona Gábor a Jobbik elnöke szerint ezekkel a konferenciákkal a Jobbik bizonyítja azt, hogy nem csak az utcán, hanem a szakmai kérdésekben is képes megállni a helyét. Azt is hozzátette, hogy igazából csak a Jobbik képes képviselni fiatalokat, hisz tagságának nagy része és ő maga is 35 év alatti - míg Lendvai Ildikóról és pártjától ez nem mondható el.

Továbbá hangsúlyozta a hazafiasság fontosságát egy fiatal életében. Véleménye szerint nem minisztérium kell az ifjúságnak, hanem ifjúság-barát kormány. Újságírói kérdésre elmondta, hogy a Jobbik családbarát adópolitikával ösztönözné a gyermekvállalást, és a gyermeknevelést beleszámítaná a nyugdíjba.

Hullik a Magyar

Z. Kárpát Dániel után Bősze szólalt fel: „az oktatás az egész kárpátmedence sorsa”. A Horty korszakos oktatási példáról beszélt, amely szerint akkoriban élvonalban volt az oktatásunk, és tanárok megbecsülése - társadalmilag, anyagilag egyaránt - is nagyobb volt. Véleménye szerint 1980 óta fogy a magyar, és az óta ez ellen nem tettek semmit.

Stummer János, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének tagja megemlékezik az elmúlt 20 év oktatáspolitikájáról, amely „erkölcsi és minőségi romlás” korszaka volt e téren. Beszél egy nemzetpolitikai minisztérium megalapításáról, ami elintézné többek közt, hogy a határon túli magyarok oktatását is támogassák. További vidéki központot állítanának fel, amik többek közt az oktatási problémákra is helyi szintű megoldásokat találnának. Fontosnak nevezte a határon túli magyarok felsőoktatásba való bevonását és a történelem, valamint az irodalom oktatásának hazafiasabbá tételét.



Kecskés Péter népesedési szakértő szerint a magyar népesség egyre öregszik és fogy. Egy nép fenntartásához egy nőnek átlagosan élete során 2,1 gyereket kellene szülni.
A magyar átlag 1,23 (ebből kiugró a cigány kisebbség, mert náluk 2,9), ráadásul folyamatosan csökken az arány. Ha minden így halad tovább, akkor az előrejelzések szerint 2050-ben 8 millióan leszünk, és népességünk nagy része idős lesz (40 év alatt 1 millióval csökkent a 14 éve aluliak száma). A házasságkötések száma is folyamatosan csökken, pedig 36 százalékkal több az esély arra, hogy egy házasságból gyerek szülessen, mint élettársi kapcsolatból. Javaslata szerint valahogy vonzóbbá kell tenni a gyermekvállalást, mert ez így tarthatatlan.