Mohamed Nasheed a hazájában rendezett kétnapos klímakonferencia nyitónapján beszélt erről. A konferencián a világ legkisebb szennyezői közé tartozó 11 állam, köztük Kiribati és Barbados vesz részt azzal a céllal, hogy közös álláspontot alakítsanak ki a közelgő decemberi koppenhágai klímacsúcs előtt.

"Egy sérülékeny, fejlődő országokból álló csoport, amely elkötelezett a karbonsemleges fejlődés mellett, erőteljes üzenetet küldene a külvilágnak... Ha ugyanis a legkevésbé szennyező országok készek a lehető legtöbbet vállalni, ugyan mivel igazolhatják tétlenségüket a leggazdagabb országok?" - tette fel a kérdést Nasheed.

A Maldív-szigeteken múlt héten kezdődött meg egy 200 millió dolláros (36,8 milliárd forintos) szélerőmű építése a fővárostól északra. A várhatóan 20 hónap múlva elkészülő erőmű az ország teljes energiaigényének több mint felét biztosítja majd, így kulcsszerepet játszhat a teljes szén-dioxid-semlegesség elérésében, melyet az ország 2020-ra tűzött ki.
A Maldív-szigetek egyike a tengerszint emelkedése által leginkább érintett országoknak, hiszen területének 80 százaléka egy méternél alacsonyabban fekszik, és legmagasabb pontja is mindössze 2,3 méteres: így az Indiai-óceánban fekvő turistaparadicsom méltán elmondhatja magáról, hogy legmagasabb pontja a legalacsonyabb a világon.

A maldív kormány októberben a tenger alatt tartotta kabinetülését, így próbálva felhívni a figyelmet a szigetország nagy kitettségére.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2007-es jelentése szerint az óceánok vízszintjének 18-59 centiméteres emelkedése várható 2100-ig. Frissebb tanulmányok - a grönlandi és antarktiszi jégsapka olvadását is figyelembe véve - már egy métert meghaladó vízszintemelkedést jósolnak az évszázad végéig. Az Oxfordi Egyetemen rendezett szeptember végi klímakonferencia résztvevői úgy vélték, hogy egy legkevesebb 2 méteres szintemelkedés már csaknem elkerülhetetlen a 21. században.