Kötelességük az alkotmánybíráknak vizsgálódniuk, ha alkotmányellenes rendeletet észlelnek?

Ismereteim szerint az AB kérelemhez kötötten működik. Csak indítvány hatására lendülhet mozgásba.

Mi történik, ha az Alkotmánybíróság elmarasztalja a szociális kártyáról szóló rendeletet?

Azért nehéz ezt megjósolni, mert a polgármestert láthatóan az sem zavarja, hogy van-e rendelet vagy nincs, hiszen már a jogszabály megalkotása előtt megkötötte a megállapodást például a kártyakibocsátó céggel.

De mégis: mi lesz, ha az alkotmánybíróság megsemmisíti a rendeletet, és Szepessy Zsolt tovább folytatja Monokon a kártyázást?

Ez esetben mindenképpen közigazgatási hivatalhoz kell fordulni, és aztán adott esetben károsult Monokiak részéről indított polgári peres, kártérítési peres eljárások is szóba jöhetnek. Ez egy szimbolikus ügy, ezért lenne fontos, hogy az AB minél hamarabb állást foglaljon.

Mikorra várják a döntést?

Ha az AB gyorsított eljárásban, a kérdés súlyát szem előtt tartva jár el, akkor egy-két hónapon belül döntés születhet. Igaz, semmiféle időkeret nem köti őket, minden a saját belátásukon múlik.

A rendelet jogi vagy inkább társadalmi szempontból aggályos?

Elsősorban szociális problémáról van szó, arról, hogy mit gondolunk azokról az emberekről, akik a legelesettebbek és kiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Természetesen a visszaélések visszaszorításán el kell gondolkodni, de az ilyen huszárvágásszerű intézkedések sajnos nem jelentenek megoldást a társadalom betegségeire. Többek között stratégiai gondolkodásra, a szakma és az önkormányzatok közötti egyeztetésekre, a szociális munkások feladatának újragondolására lenne szükség.

Ez mind rendben, de sokan épp a konkrét, kézzel fogható intézkedéseket hiányolják, és azt az egyet nehéz elvitatni Szepessy Zsolttól, hogy a szó szoros értelmében tehetetlen lenne az ügyben.

Mi sem az elvont fejtegetéseket szeretnénk látni az ügyben, ezért is hoztunk konkrét, gyakorlati példákat, hogy miért rossz a monoki modell.