Szárazodik Magyarország - Mit tehetünk?
A szárazodás komoly veszély Magyarország számára, szinte minden téren. A témában nagyszabású konferenciát tartottak októberben. A szervezővel, a környezetvédelem hazai atyjával, Láng István professzorral beszélgettünk.
2009. november 13. péntek 08:01 - Pénzes Dávid
Példákat tudna mondani?
Javasolt intézkedések
A társadalmi tudatformálás érdekében
1. Tájékoztatási és párbeszédprogramok kezdődjenek a kormányzati, szakmai, társadalmi, civil szervezetek között.
2. A kormányzati, szakmai szervezetek ösztönözzék a vízhiánnyal és a szárazsággal foglalkozó rendszeres médiatevékenységet.
A felsőszintű döntésként
3. Az Országgyűlés határozzon a lehető legrövidebb időn belül „Nemzeti Víz- és Élelmiszer-ellátási Létbiztonság Program” kidolgozásáról, az EU irányelvekhez igazodó tartalommal.
4. Készüljön nemzeti aszálystratégia, cselekvési program, végrehajtási utasítás, valamint új támogatási rendszer.
5. Szerepeljen a támogatás feltételeként az igazolt felkészülés.
6. Nevezzenek ki kormánybiztost a megvalósítás, a folyamatos tájékoztatás, a kommunikáció, az Országgyűlés és a Kormány elé kerülő jelentések összehangolására.
7. Különítsenek el forrásokat a feladatok megvalósítására, s intézkedjenek a beszámolási kötelezettség, valamint a számonkérés rendszerességéről.
8. Kerüljön sor az alapvető vízigények mindenkori kielégítése érdekében, a Víz Keretirányelvnek megfelelően, vízkészlet-vízhasználati megállapodások kötésére a vízgyűjtő terület érintett államaival.
9. Kezdeményezzenek olyan K+F programokat, melyek tudományosan megalapozzák a szükséges intézkedéseket. Működtessenek nyomon követési, ellenőrzési és visszajelző rendszereket.
10. Készüljön oktatási program a megelőzés, védekezés, a szakképzés erősítésére és a tanácsadó szakemberképzés javítására, valamint az állampolgárok ismereteinek bővítésére.
A vállalkozások, gazdasági és más szervezetek, önkormányzatok, társadalmi csoportok körében
11. Váljon alapvető követelménnyé a megelőzés.
12. A jó gyakorlat szerves részét képezze a vízkészlet-gazdálkodás, továbbá a vízhiány megelőzése, és a talajok nedvességmegtartó képességének megóvása.
Egyrészt szükséges volna a felszín alatti vízkivétel bizonyos fokú szabályozása. Másfelől szükség lenne az ország rendelkezésére álló uniós pénzek belső struktúrájában egy észrevehető elmozdulásra afelé, hogy jobban jutalmazzuk azokat a pályázatokat, amelyek előre felkészülnek a káros hatások csökkentésére. Hiszen az igazi megoldás a felkészülés, nem pedig a kárelhárítás. Ma a megelőzést nem jutalmazza senki.
Magyarország vízföldrajzi szempontból nagymértékben függ a környező államoktól. Őket is bevonják a megoldás megtalálásába vagy a stratégia kidolgozásába?
Ezen a konferencián még nem voltak külföldi meghívottak, most a saját magunk dolgait szerettük volna áttekinteni. Vannak meglévő vízügyi megállapodások a szomszédos országokkal – elsősorban árvízvédelmi téren. Ezeknek a fenntartása illetve esetleg további igények érvényesítése a vízügyi diplomácia feladata lesz a jövőben.
Érdekes adat, hogy az országba belépő vízmennyiség és a kilépő vízmennyiség között plusz hat km3 víz van (ez kb. három balatonnyi). Tehát, nemhogy kiveszünk a bejövő vizekből, hanem végső soron hozzáadunk. Ennek a mennyiségnek a csökkentése nagy feladat lenne. Az esőt jobban meg kellene fognunk. 56 km3 csapadék hull az ország területére: ez a víz a mienk, érdemes lenne okosabban felhasználni.
A világ ivóvíz készlete egyre inkább felértékelődik. Mi szerencsések vagyunk ilyen szempontból. Hogyan tudjuk ezt a természetföldrajzi szerencsét kamatoztatni?
Őrizni kell ezt a kincset. Rövidtávon kereskedelmi vonatkozásban elsősorban az ásványvizeink adhatók el, illetve a gyógyvizeink kihasználtsága növelhető. Főleg annak a tekintetében, hogy Európa lakossága öregszik, ebből következően több a beteg, akiknek a gyógyvíz nagy vonzerőt jelenthet. Ám ennek vannak veszélyei is.
Például?
A klímaváltozás kapcsán Ázsia felől meginduló népvándorlás. Ha a tengervízszint növekedése abba az irányba megy, amit jósolnak, akkor például Bangladesből tízmilliók fognak megindulni élhetőbb helyek felé. De ha a sivatagosodás folytatódik Kínában, akkor az ő migrációjuk is növekedni fog. Egy olyan terület, ahol van jó minőségű víz é talaj, célpont lesz. Magyarország nagy része ilyen terület.
Ha a Nemzeti Víz- és Élelmiszer-ellátási Létbiztonság Programmal megoldjuk az aszálykérdést – akkor elmondhatjuk, hogy a klímaváltozás hatásait képesek vagyunk kezelni?
Igen. Nagyon jó ez a szó, hogy „hatásait”. Hiszen magát a klímaváltozást úgysem tudjuk kezelni. Hiába tartunk be minden kibocsátási kvótát, ez elenyésző a földi klíma megváltozásának szempontjából. Ám, erkölcsileg lényeges.
Az általunk elindított kezdeményezés célja valóban az, hogy a szárazodás okozta a hatásokra időben felkészüljünk és azokat kezelni tudjuk.
