Amikor a fagyi visszanyal
Mindenki szenved valamiféle fóbiától, akár tud róla a közvetlen környezetük, akár nem. De vajon mitől retteghetünk? Tulajdonképpen akár a legszokványosabb dolgoktól is. Vicces fóbiákkal ismertetjük meg az olvasókat, csak ne féljenek a monitortól.
2009. november 14. szombat 16:29 - Győry S. József
Ha kilépek az utcára, a fejemre eshet valami, hiszen fel van állványozva az egész ház, éppen felújítják. Itthon sem maradhatok, mert klausztrofóbiában szenvedek. Továbbá félek az univerzum végtelenségétől, a franciáktól, a pókoktól, a vizeléstől, sőt, még a közösüléstől is. Mondhatni, hogy számomra megváltás lenne a halál. Bár igazság szerint attól is rettegek… bár mit beszélgetek veled bármiről is, hisz azt sem tudom, hogy ki vagy! Ugyanis sajnos félek az ismeretlenektől is…
Mi a félelem?
A tudományos meghatározás szerint a fóbia indokolatlan viszolygás vagy ösztönös félelem meghatározott tárgyaktól, helyzetektől vagy személyektől, amely igazolhatatlan voltát a személy is felismeri, de szabadulni nem tud tőle. A pszichológia három csoportra osztja a fóbiákat.
Szociális fóbiák: a beteg bénító félelmet érez bármilyen olyan helyzetben, ahol társaságban kell lennie. Teljesen mindegy hogy ez egy szakmai konferencia, egy iskolai felelés vagy egy baráti csevej.
Pánikbetegség: a beteg minden különösebb ok nélkül retteg, halálfélelme, úgynevezett pánikrohamai vannak, ebben az esetben a betegek hajlamosak lehetnek valakinek a megtámadására. A pánikroham nem tart tovább általában fél óránál, de azoknál, akiknél többször megismétlődik vagy attól rettegnek, hogy ismét bekövetkezhet, azokat a személyeket már pánikbetegnek nevezi a tudomány. A magyar helyzet felettébb elkeserítő, jelenleg 200-300 ezerre tehető a pánikbetegségben szenvedők száma.
Maga a betegség általában a fiatal felnőttkorig jelentkezhet, és kimutatások szerint a nők kétszer magasabb arányban szenvednek ebben a betegségben, mint a férfiak. A pánikbetegség főként a fejlett országokban jelent súlyos problémát.
Speciális fóbiák: ebben az esetben a beteg valamilyen meghatározott dologtól fél. Például zárt termektől, rovaroktól, villámlástól vagy akár a franciáktól. A legtöbb ember ebben a fóbiában szenved.
A speciális fóbiák többsége gyermekkorban alakul ki, sokszor az okok is a feledés homályába merülnek, és utólag nem kideríthetőek. A fóbiák többsége krónikusan, évtizedeken át elhúzódik és hullámzó intenzitással van jelen az egyén életében.
Speciális fóbiák esetén gyakran a pszichoterápia önmagában is elegendő, hatékony módszer nincs a gyógyszeres kezelésre. Gyógyszeres úton kezelni nagyon nehéz lenne amúgy is, hiszen minden speciális fóbia más és más hatásra alakult ki az emberben.
Az alábbiakban ismerjen meg a kedves olvasó néhány rendkívül furcsa fóbiát, melyek adott esetben még nevetségesek is lehetnek, ám azt semmiféleképp nem szabad elfelejtenünk, hogy betegségekről van szó, és akadnak olyan emberek, akiknek ezek a viccesnek alapjában véve könnyen aposztrofálható félelmek teszik tönkre az életüket.
Furcsa fóbiák
Emetofóbia: Nem más, mint a hányástól való félelem. Ez a fóbia elsősorban a gyengébbik nemet érinti, ami azért is tragikus, mert meglepő módon a férfiak nem képesek szülni. És mint ugye tudjuk, az állapotos nőknél a hányinger mindennapos egy idő után. Bár lényegtelen, hogy ki milyen nemű, mert sajnos minkét nem képviselőinek, akik ebben a betegségben szenvednek, az életünk kész rémálom. Állandóan attól rettegnek, hogy elhányják magukat bármilyen helyzetben. Gondoljon bele a kedves olvasó, hogy ezek az emberek nem tudnak elmenni egy összejövetelre, kiállításra, moziba és étterembe talán leginkább nem.
Hexakosioihexekontahexafóbia: Ha azt hinné a kedves olvasó, hogy valamilyen rossz viccet eszeltem ki, vagy esetleg egy új nyelvtörővel kívánom megkínozni, akkor téved. Ez a kimondhatatlan nevű fóbia nem más, mint félelem a 666-os számtól, ami nem más, mint a fenevad hívójele. Mivel ez a betegség létezik a szakirodalomban, nem kitalációról van szó. Érdekes jelenség.
Kozmikofóbia: Belegondolt a kedves olvasó már valaha a végtelen fogalmába? Sőt, mi a végtelen? A matematika, és a geometria is másként írja le, de értelemszerűen a lényege az, hogy határtalan, nincs vége. Gondoljunk bele, hogy minden másodperc egymillió év. És még nincs vége, még mindig nincs, még most sem… és nem is lesz, soha! Ugye milyen megfoghatatlan fogalom? A kozmikofóbok is ettől rettegnek, elég, ha felnéznek a csillagos égre, egyből elönti őket a magánytól, ürességtől, végtelenségtől való félelem érzése. Kutyaharapást szőrével, javaslom nekik a Star Wars összes epizódját.
Nomofóbia: Minden kor kitermeli a saját betegségét, így természetesen a miénk is. Ez a betegség pedig nem más, mint a félelem a hordozható telefonnal való elérhetőség hiányától. Elsősorban eme betegségben szenvedők az üzletemberek, menedzserek, tehát túl fontos személyek közül kerülnek ki. Lazíts ember, ki a természetbe!
Peladofóbia: Ez nem más, mint rettegés a kopasz emberektől. Aki kopasz, az gonosz lehet? És mi a helyzet az akasztják a hóhért effektussal? Mikor a beteg megöregszik, neki nem hull ki a haja? De legalább a parókakészítők jól járnak. Ám magyarázatot ne keressünk, Kojak egy agresszív, gonosz skinhead volt.
Neofóbia: Eme fóbiában szenvedő ember mindentől fél, ami új. Számára a táplálkozás legalább olyan kellemetlen, mint az emetofóboknak, feltéve persze, ha új étekről van szó. Minden nap egy új kihívás? Számukra nem. Számukra nem más, mint egy igazi rémálom. A kínai bölcselet szerint nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni? Lehet. De ők megpróbálják. Hátha sikerül, és akkor alkottak valami teljesen újat.
Heterofóbia: Nem lesz nehéz kitalálni. Ebben a fóbiában szenvedő emberek a heteroszexuálisoktól félnek, és mindent megtesznek azért, hogy ne találkozzanak velük. Állandó készenlétben állnak, folyamatosan lesik, hogy elkerüljék az utcára kilépve a bizarr, beteges heteroszexuálisokat. Ellentétes neműek közötti kapcsolat? Visszataszító! Ők már csak a Kék Osztriga bárban és Kovács Pistikében lelhetnek menedéket.