A délszláv háborúk után Pavle gyakrabban szólalt meg közéleti ügyekben, nyíltan bírálta Slobodan Milosevic akkori elnök politikáját. Milosevic bukása után a protektorátussá vált Koszovónak szentelte a legtöbb idejét. Noha hivatalosan haláláig ő állt a szerb ortodox egyház élén, betegsége miatt 2008 óta Amfilohije püspök - a dogmatikusok szárnyának vezetője - vitte az ügyeket.

A halálhír kihirdetése után egész Szerbiában megkondultak a harangok. A közszolgálati tv a pátriárka életét bemutató dokumentumfilmeket kezdett sugározni. Boris Tadic szerb elnök az egész nemzetet összetartó személyiségként méltatta az elhunytat.

A Gojko Stojcevic néven egy ma Horvátországhoz tartozó kelet-szlavóniai kis faluban született Pavle 76 éves korában, 1990-ben került a jelentős befolyással rendelkező szerb ortodox egyház élére. Előtte 33 éven át volt a Koszovót is magába foglaló raska-prizreni egyházmegyét irányító püspök.

Egyházfői megbízatása kezdetén már nagy volt a feszültség az akkori Jugoszlávia ortodox, katolikus és muzulmán népei között. Bírálói a szemére vetik, hogy nem fékezte meg a horvátokkal és a bosnyákokkal szembeni szerb nacionalizmust szító keményvonalas püspököket és papokat, akik között voltak, akik nyilvánosan megáldották azokat a félkatonai alakulatokat, amelyek tagjai háborús bűntetteket követtek el Horvátországban és Boszniában. Feltételezések szerint a szerb ortodox egyházon belül egyesek segítették a szökésben a háborús bűncselekmények miatt körözött volt boszniai szerb vezetőket, köztük állítólag Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt is.

Pavle pátriárka utódát titkos szavazáson választja meg a szerb ortodox egyház püspökeinek gyűlése; a konklávén a 40 püspök legalább kétharmadának jelen kell lennie. Egyelőre nem lehet tudni, ki lesz az utód, igaz, Amfilohije püspök a poszt első számú várományosa.