A többek között az önkormányzatok számára gyártott szociális kártyák gyártásával és forgalomba állításával foglalkozó Optisoft Nyrt. által felkért dr. Gyergyák Ferenc szakjogász szerint a jelenleg hatályos jogszabályok mellett is bevezethető a szociális kártya, bár hozzáteszi, hogy az általános használatához már módosítani kellene a szociális törvényt.

A szakjogász értelmezésében a szociális kártya afféle „virtuális utalványként” kerülne használatba, s mint ilyen, természetbeni szociális ellátási formának minősülne, és csak olyan támogatási körben lenne használható, amelyeket a jelenlegi jogszabályoknak megfelelően természetbeni szociális ellátásként is lehet folyósítani.

Kérdés, hogy a munkanélküli segélyt nemrég felváltó rendelkezésre álló támogatás (rát), valamint a rendszeres szociális segély beletartozik-e ebbe a körbe, ugyanis ez az a két segély, amit Szepessy Zsolt részben vagy egészben a kártyára utalna.

Kaderják Dániel, az Újkorcsoport nevű civil jogvédő mozgalom elnöke a HírExtrának a napokban azt mondta, a szociális törvény szerint mindkét esetben aggályok merülnek fel, hiszen a rát-ot egyáltalán nem lehet természetben juttatni, így kártyára utalni sem, és a rendszeres segélyt is csak abban az esetben, ha a családban védelembe vett gyermek van. Ezzel szemben a monoki önkormányzat minden rendszeres segélyt a kártyára küldene.

Bevezetni lehet, használni nem…

A szakjogász egy további aggályt is megfogalmazott a kártyával kapcsolatban. Azt mondja, a versenykorlátozás tilalma miatt a rendszert úgy kellene kiépíteni, hogy a szociális kártyának ne csak egyes eladóhelyeken, és ne csak az adott településen történő felhasználhatóságát eredményezze, hanem az általános felhasználhatóságot is lehetővé tegye. Ez pedig technikailag teszi kérdésessé a kártya bevezetésének lehetőségét.

Összességében – és ez a lényeg – a szakjogász úgy látja, a kártya bevezetésének nincs jogi akadálya, azonban az általános elterjesztéséhez már egy sor kérdés tisztázására, illetve a jelenleg hatályos jogszabályok módosítására lenne szükség.

Közben november elején a Tárki egy 1000 főn alapuló, reprezentatív felmérést végzett a szociális kártya ismertségét, illetve támogatottságát kutatva.

Négyből három magyar „kártyázna”

Magát a javaslatot, vagyis, hogy az önkormányzati segélyeket és támogatásokat csak az adott célra, adott elfogadóhelyeken lehessen felhasználni, a felnőtt magyar népesség többsége ismerte: tízből hat magyar felnőtt már hallott róla, míg négyen még nem találkoztak Szepessy Zsolt szándékával. (Érdekes egyébként, hogy a Monokot is magába foglaló észak-alföldi régióban valamivel az országos átlag alatt, ötvennyolc százalékon van a szociális kártya intézményének ismertsége.)

A kutatás során a kérdezettek több mint háromnegyede, 78 százaléka pártolta az önkormányzati kártya bevezetését, míg 19 százaléka ellenezte azt. A javaslatot spontán ismerők 85 százaléka biztosította támogatásáról Szepessy konstrukcióját, míg a javaslattal még nem találkozók esetében ez az arány mindössze 67 százalékos volt. Figyelemre méltó, hogy az érdemben nem nyilatkozók, állást foglalni nem tudók aránya igen alacsony volt (3%).