Draskovics: következetes jogérvényesítés kell

A tárcavezető a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslatról, a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról, továbbá a közszféra alapvető etikai követelményeiről szóló országgyűlési határozati javaslat expozéjában kiemelte: Magyarországnak el kell döntenie, hogy törvényeket betartó ország lesz-e, vagy megmarad olyan országnak, ahol a gyarapodásnak csak egyik útja a versenyben való tisztességes helytállás.

Kiemelte: általános tapasztalat az, hogy a korrupciós cselekmények felderítése és szankcionálása nem kellően hatékony. Hozzátette: következetes ellenőrzési mechanizmusra, kemény szankciókra, és következetes jogérvényesítésre van szükség.
A kormány meggyőződése szerint a politika és jog döntéshozóin múlik a változás - jelentette ki.

Draskovics Tibor hangsúlyozta: a kormány korrupcióellenes törvénycsomagjának formai tekintetben nem része a párt-, és kampányfinanszírozás átalakítása, tartalmi értelemben azonban összefügg vele. A közvélemény szerint ez az a terület, ahol elsődlegesen lépni kell - tette hozzá.

A miniszter úgy fogalmazott: a kormány olyan javaslatot terjesztett a Ház elé, mely képes "megváltoztatni a játékszabályokat".

Draskovics Tibor szerint azért tűnik kiirthatatlannak a korrupció, mert akik tudnak róla, azok legtöbbször hallgatnak. Annak érdekében, hogy a hallgatást meg lehessen törni, meg kell alkotni a bejelentővédelem, és a bejelentők ösztönzésének szabályait - mondta.

Hozzátette: azok tudnak a legtöbbet segíteni a korrupció felderítésében, akik munkaviszonyuknál fogva tudomást szereznek ilyen cselekedetekről. Felhívta a figyelmet azonban arra: ha valaki rosszhiszeműen lép fel, akkor a hamis vád bűncselekményét követi el.

A kormány szerint lépni kell a tisztességes eljárás védelme területén is - közölte.
Hozzátette: a tisztességes eljárás követelménye alapján az eljárók előítélet mentesen és elfogulatlanul, a mérlegelési jog gyakorlása során az eljárás résztvevőinek jogos érdekeit, ésszerűen méltányolható körülményeit is szem előtt tartva, az előírt határidőn belül kötelesek dönteni.

Draskovics Tibor úgy fogalmazott: ha sérül a tisztességes eljárás követelménye és ebből valakinek anyagi előnye származik, akkor a javaslat szerint az anyagi előnyt el lehetne vonni. Ezen kívül az előny mértékét elérő bírságot is ki lehetne vetni - tette hozzá.
Két fő csoportot jelöl meg a javaslat, akikkel szemben fel lehet lépni: az egyik azoknak a vállalkozásoknak a tulajdonosai akiknél az anyagi előny megjelenik, a másik csoport pedig azok a vállalatvezetők köre, akik tudnak arról, hogy a cégüknél tisztességtelen magatartás történik - sorolta. Őket a foglalkozásuktól el lehetne majd tiltani - tette hozzá.
Az igazságügyi miniszter szerint a javaslatban szerepelnie kellene annak is, hogy azok a döntéshozók, akik a tisztességtelen eljárás szabályainak megszegésével hozzájárultak az anyagi előny megszerzéséhez, eltilthatók legyenek a foglalkozásuk gyakorlásától.
Elmondta azt is: a kormány döntése szerint a Közbeszerzések Tanácsának feladatait bővítik ki, és így hozzák létre az intézményi kereteket az új szabályoknak. Az így létrejövő Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal tehát autonóm közigazgatási szervként működne és a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény rendelkezései alapján végezné feladatait - közölte.

A miniszter szerint a Közbeszerzési Törvény módosítása a korrupciós helyzetek kiküszöbölését segítené.

Felvetette, hogy a törvényjavaslat egészüljön ki egy olyan honlap kialakításának kötelezettségével, amely tartalmazná valamennyi közbeszerzés, döntéshozó és ajánlattevő adatait.

Az igazságügyi miniszter kiemelte azt is: a kormány nyitott arra, hogy a célokat még jobban szolgáló módosító indítványokat támogasson, akkor is ha azok a javaslatok az ellenzéktől jönnek.

A hidat, ami a tisztesség felé vezet, mindenképpen fel kell építeni - jelentette ki Draskovics Tibor.