A projekt 320 millió dollárba, azaz 56,8 milliárd forintba kerül.
Féléves küldetése során a csillagászati műhold az egész égboltot körbepásztázza, infravörös sugárzást keresve - ezt az emberi szem számára észlelhetetlen fényt bocsátják ki a leghidegebb űrobjektumok, amelyek fölött eddig "átsiklottak" a csupán a látható fényt érzékelő teleszkópok.

"Számításaink szerint sok aszteroidát, csillagot és galaxist találunk, de olyasmit is felfedezhetünk, amit jelenleg senki elképzelni sem tud" - hangsúlyozta Edward Wright, a Los Angeles-i székhelyű Kaliforniai Egyetem csillagásza, a projekt vezető kutatója.
Az asztronómusok reményei szerint a WISE révén nagy számban fedezhetnek fel úgynevezett barna törpéket, lassan, több százmillió év alatt kihűlő égitesteket: a Napnál sokszorosan kisebb "gázlabdák" belsejében ugyanis nem játszódnak le olyan fúziós reakciók, amelyek a csillagokban energiát termelnek. A barna törpék optikailag láthatatlanok, mivel csupán infravörös fényt bocsátanak ki.

Feltételezések szerint barna törpék sokkal nagyobb számban fordulnak elő a környező univerzumban, mint csillagok. Közülük némely közelebb lehet a Földhöz, mint a legközelebbi ismert csillag, a Proxima Centauri, amely 4 millió fényévnyi távolságra van bolygónktól.

Az infravörös sugárzás áthatol a poron is, ennél fogva a WISE képes lesz "bekukkantani" a világegyetem legtávolabbi galaxisait borító sűrű "ködfátyol" mögé. Itt rejtőzködhetnek az úgynevezett ultrafényes infravörös galaxisok, amelyek a tudósok feltételezése szerint "csillagkeltetőként" működnek. Fényerejük milliárdszor erősebb, mint a Napé, ám többségük infravörös fényt bocsát ki.

A WISE a kutatók szerint a Föld háza táján is keresgél, ahol akár több száz új "szereplővel" gazdagíthatja a bolygónkhoz veszélyesen közel merészkedő ismert űrobjektumok listáját.