A NATO főtitkára Budapesten

A főtitkár programját megszakítva váratlanul visszautazott Brüsszelbe, emiatt lemondta találkozóját Sólyom László köztársasági elnökkel és a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központjának átadásán sem vett részt.

Az idén augusztusban hivatalba lépett Andres Fogh Rasmussen a Bajnai Gordonnal való találkozást követően nagyra értékelte, hogy a gazdasági válság ellenére Magyarország az ideihez képest egy kicsit meg tudta emelni a védelmi célokra szánt pénzt a jövő évi költségvetésben. Emlékeztetett: az irányelv az, hogy a GDP legalább két százalékát kell védelmi célokra fordítani, de ezt jelenleg nem minden szövetséges állam tudja teljesíteni.

Hangsúlyozta, Bajnai Gordon miniszterelnök biztosította ugyanakkor arról: Magyarországnak hosszú távon célja, hogy ezt elérje. A dán politikus fontosnak tartja azt is: a magyar kormány megerősítette elkötelezettségét abban, hogy részt vesz a NATO-műveletekben, illetve folytatja a haderőreformot.

A NATO-főtitkár dicsérte a többi között Magyarország iraki és afganisztáni misszióját, illetve a szervezet szállító flottájának kiszolgálását a pápai légibázison.

Bajnai Gordon miniszterelnök a találkozót követően azt mondta: Magyarország számára a NATO-tagság az az értékmérő, amelynek mentén a magyar külpolitika halad.
"Számunkra ez azt jelenti, hogy tagjai vagyunk a világ legerősebb védelmi rendszerének, amely garantálja az ország biztonságát egy mostanában meglehetősen intenzíven átalakuló világrendben" - fogalmazott a kormányfő.

Hozzátette: a NATO tagjának lenni lehetőség és felelősség is egyben. Magyarország mindkettőt tudomásul veszi és felemelt fővel szolgálja - hangsúlyozta Bajnai Gordon.
Bajnai Gordon a magyar kül- és biztonságpolitika egyik első számú feladatának nevezte a Nyugat-Balkánt. Alapvető érdeknek tartja, hogy a magyar országhatártól délre stabil, kiszámítható, fejlődő, gyarapodó országok legyenek, amelyek nemcsak gazdasági értelemben partnerek, hanem Magyarország hosszú távú biztonságát is támogatják.
Ezzel indokolta, hogy Magyarország határozottan támogatta és támogatja egyes országok NATO- illetve uniós csatlakozását.

Kérdésre válaszolva beszámolt arról: hosszú távon a Gripen vadászgépek részt vehetnek a NATO-műveletekben is.

A főtitkár a Parlamentben megrendezett, 60 éves NATO - hagyományos értékek és új fenyegetések című konferencián arról beszélt, hogy rövid időn belül a saját utcáinkon éreznénk a következményeit annak, ha a NATO kivonulna Afganisztánból. Elérhető és reális célnak nevezte, hogy a szövetség 2010-től megkezdje a biztonsági feladatok átadását az afgán hatóságoknak, és azután fokozatosan támogatói szerepet kezdjen betölteni az országban.

Rasmussen előadásában kifejtette, a szövetség sikeréhez elengedhetetlen, hogy a tagállamok képesek legyenek reagálni az új kihívásokra, részt venni egy osztatlan és demokratikus Európa létrehozásában, illetve igazodni a biztonság fogalmának átalakulásához.

Szekeres Imre honvédelmi miniszter a konferencián arról beszélt, hogy a NATO-nak olyan stratégiai koncepciót kell kidolgoznia, amely erősíti az észak-atlanti katonai szövetségen belüli kohéziót.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy "a NATO-nak azokon a területeken kell működnie, ahol valóban hatékony tud lenni", vagyis a politikai konzultációkban és a válságkezelésben, együttműködve más szervezetekkel és civil mozgalmakkal.
Szekeres Imre szerint a stratégia megfogalmazásakor arra is választ kell keresni, hogy a NATO hol kíván a kihívásokra választ adni, a határai mentén, vagy a konfliktusok helyszínén. Megítélése szerint a délszláv háborúk és azok nemzetközi segítséggel történt lezárása megmutatta, hogy a konfliktusok esetében jobb a megelőzésre törekedni.

A konferencián felszólalt Balázs Péter külügyminiszter is, aki elmondta: sokkal szorosabb együttműködésre van szükség a NATO és az Európai Unió között. A két szervezet viszonyával kapcsolatban azt mondta, hogy a "rivalizálás nem ésszerű és nem vezet sehova" - fogalmazott Balázs Péter.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságnak elnöke megerősítette, hogy Afganisztán esetében "konszenzus van a magyar parlamentben". Szerinte a jövő tavaszi magyar parlamenti választások után felálló új kormány elkötelezettsége erős marad a NATO iránt. "A választások után készek vagyunk részt venni a katonai szövetség új stratégiai koncepciójának kidolgozásában" - fogalmazott Németh Zsolt.