Húszéves a magyar menekültügyi intézményrendszer

Ehhez további lépésekre, erőfeszítésekre van szükség a jogalkotásban, az intézményrendszer fejlesztésében és a társadalmi összefogásban - hangsúlyozta az államtitkár a magyar menekültügyi intézményrendszer húszéves évfordulója alkalmából a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban rendezett ünnepségen.

Az államtitkár felidézte: 1989-ben a politikai rendszer átalakulása nyitotta meg az utat a demokratikus jogállam és e folyamat keretei között a magyar menekültügyi rendszer kiépítése előtt.

Hozzátette: habár az 1949-es alkotmány korábban rendelkezett a menekültjog felkínálásáról, valójában ez az állampárt direktíváit követő, rendszerint eseti intézkedésekkel történt és szó sem lehetett róla a szocialista országok politikai üldözötteinél.

A kül- és belpolitikai folyamatok a politikai és társadalmi rendszerváltás idején, az ország geostratégiai helyzetének megváltozása miatt Magyarország a nemzetközi migráció fő áramába került - mondta Avarkeszi Dezső. Példaként említette, hogy az első nagy kihívást az 1987-ben tömegesen Magyarországra érkező magyar nemzetiségű román állampolgárok jelentették.

Az államtitkár szerint a tapasztalatlanság mellett számos nehézséggel kellett szembenézni: a hivatali struktúra felállításával, a befogadó táborok létesítésével.
Hangsúlyozta: Magyarország a kelet-európai országok közül elsőként ratifikált több nemzetközi okmányt, köztük a menekültek státusával foglalkozó 1951-es genfi egyezményt, ami megalapozta a Magyarországon menedéket kereső külföldiek védelmét. Szólt az alkotmánymódosításról is amely alapján a Magyar Köztársaság biztosítja a menedékjogot azoknak a külföldi állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve tartózkodási helyükön faji, vallási, nemzeti, nyelvi vagy politikai okból üldöznek.

Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója a magyar menekültügyi intézményrendszer történetét ismertetve kiemelte: az egykori Jugoszlávia területén 1991-ben kitört háború mind a hatósági eljárásnál, mind a menekültellátásban olyan kérdéseket vetett fel és olyan új kihívásokat fogalmazott meg, amelyekre hosszú ideig nem volt válasz. Hozzátette: 1992-ben súlyosbította a helyzetet a boszniai menekültek tömeges érkezése, akik többsége később hazatért, de néhányuk sorsát csak idén sikerült rendezni.

A rendezvényen a sajtó részére átadott történeti áttekintő szerint szintén 1989-ben, a genfi egyezményhez csatlakozást követően alakult meg a Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatala és hoztak létre átmeneti szálláshelyeket Nagyatádon, Csongrádon, Vésén, Szigetváron, valamint befogadó állomásokat Békéscsabán, Bicskén és Hajdószoboszlón.

A tájékoztató kitér arra is, hogy 1991-ben jugoszláv, 1992-ben boszniai menekültek érkeztek tömegesen Magyarországra.

A Menekültügyi és Migrációs Hivatalt 1993-ban hozták létre a menekültügyi feladatok korszerűsítéséért. 1995-ben nyitották meg a debreceni befogadó állomást. Egy évvel később, 1996-ban lépett hatályba a menekültek és menedékesek ellátását szabályozó kormányrendelet.

A menedékjogról szóló törvény 1998 márciusában lépett hatályba. Ekkor oldották fel a területi korlátozást, vagyis Magyarország ettől kezdve Európán kívülről is fogadhatott menekülteket. Még ebben az évben és az ezt követőben tömegesen érkeztek koszovói albán menekültek az országba.

A migrációs és menekültügyi feladatokat ellátó egységes szervezeti rendszert, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt 2000 januárjában hozták létre. Abban az évben és 2001-ben afgán menekültek érkeztek tömegesen Magyarországra. Ekkor nyílt meg a kalocsai ideiglenes befogadó állomás.

A Magyarországra érkező menekültek száma 2003-2004-ben lényegesen csökkent.
Az áttekintő alapján a menekültügyre jelentős hatást gyakorolt Magyarország európai uniós csatlakozása: kiépült többi között az országinformációs adatbázis, megtörtént a menekültügyi rendszer reformja és kialakultak a tagállami együttműködés intézményi és szervezeti keretei. Múlt év január elsején pedig hatályba lépett az Európai Unió szabályaival, a menekültekre vonatkozó releváns irányelvekkel harmonizáló új menedékjogi törvény.