A New York-i Columbia Egyetem professzora, Samar Khatiwala vezette kutatásból kiviláglik, hogy tavaly a világ óceánjai mintegy 140 milliárd tonna szén-dioxidot tartalmaztak, az újonnan lekötött mennyiség 2008-ban 2,3 milliárd tonnát tett ki. A kutatási eredmények szerint az elnyelési volumen - a kibocsátás növekedésének köszönhetően - az 1950-es évek óta drámaian nő, bár az utóbbi néhány évtizedben a növekedés üteme valamelyest csökkent. Az óceánok közül a legnagyobb elnyelő az Antarktisz körüli Déli-óceán, amely 2008-ban az addig felhalmozódott, teljes elnyelt mennyiség több mint 40 százalékát tartalmazta.

A kutatásból az is kiderül, hogy a szárazföldi bioszféra az 1940-es évekig nettó szén-dioxid-kibocsátó volt, ettől kezdve azonban nettó elnyelővé vált. A teljes ipari korszakot figyelembe véve a szárazföld semleges vagy kis mértékben nettó forrás volt, becslések szerint mintegy feleannyi szén-dioxidot bocsátva ki, mint amennyit az óceánok elnyeltek.

A The Daily Telegraph brit napilap internetes kiadása a múlt héten egy másik tanulmányra hivatkozva arról írt, hogy az emberiség folyamatosan növekvő szén-dioxid-kibocsátása ellenére az erdők és az óceánok nagyjából állandó, durván 50 százalékos arányban nyelik el az üvegházhatású gázt.

Az eredmény azért meglepő, mert korábban az volt a vélekedés, hogy a kibocsátás masszív növekedése esetén csökken a Föld elnyelő képessége, így több gáz kerül a légkörbe - magyarázta a tanulmány szerzője, Wolfgang Knorr. A Bristoli Egyetem professzora mindazonáltal hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a közelgő koppenhágai klímacsúcson egyezség szülessen a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről, mivel a gáz légköri koncentrációja az elnyelés ellenére folyamatosan nő.