„Ez a helyzet sem a cigányoknak, sem a magyaroknak nem jó” - szögezi le Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője. Ezzel valahogy mindenki tisztában van, mégsem tesz senki semmit - legalábbis ez idáig. Mert most az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) feloszlatná a Jobbik Magyarországért Mozgalmat, a Jobbik pedig az OCÖ-vel tenne ugyanígy.

Demokrácia-e vagy?

Be lehet e tiltani bármilyen pártot egy demokráciában, amely legalább látszólag betartja annak kereteit? - vetődik fel a kérdés majdnem mindenhol, ahol egy szélsőséges párt túl nagy erőre tesz szert, vagy túl sok olyan dolgot visz véghez, amely a társadalom egy jelentősebb részének nem tetszik. A válasz azonban rend szerint az, hogy ha valamilyen orbitális hibát nem követ el a kipécézett párt, akkor nem - bármennyire is nem tetszik az egyes embereknek.

A Jobbik viszont nem hogy nem követ el hibát, de minden félreérthető alkalommal igyekszik hangsúlyozni demokratikusságát - ahogy azt Dúró is elmondja: A Jobbik egy, az alkotmány, illetve a párttörvény szerint működő, bíróság által bejegyzett párt, amely semmilyen törvénysértést nem követet el - ellentétben az OCÖ-vel.

Így érthetetlen, hogy az Országos Cigány Önkormányzat mégis mit akar elérni. Ugyanis Kozák János, az OCÖ elnökhelyettese tegnap bejelentette, hogy A Jobbik feloszlatását kezdeményezi, és összefogást sürget a cigányellenesség ellen. Hozzátette, hogy az ügy érdekében soron kívüli egyeztetést kezdeményeznek a parlamenti pártok vezetőivel, a kormányfővel, az igazságügyi és rendészeti, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszterrel. Sőt, ha a tárgyalás nem vezet eredményre, nemzetközi fórumokhoz fordulnak.

A kezdeményezés valószínűleg a sajóbábonyi Jobbik-fórumon elhangzott hadüzenetre való válasz, azonban sem az ötlet, sem az időpont nem szerencsés. Egyrészt mert most zajlanak Kolompár Orbán, az OCÖ elnökének tárgyalásai, amelyek során eltűnt milliókat keresnek rajta - és így nem igazán lehet semmilyen, részben önvédelmi kezdeményezést hitelesen véghezvinni. Másrészt pedig a fenti okok miatt olyan, mintha az OCÖ, és az általuk képviselt cigányság szembemenne a demokráciával. Dúró szerint egyértelműen politikai indokok húzódnak a háttérben, és az egész hasonló ahhoz, mint ahogy a rendőrség járt el többször szabálytalanul a gárda ellen.

Jogállam-e vagy? - a Jobbik véleménye

Dúró nagyon reméli, hogy a feloszlatás végül nem fog megtörténni. Mert bár - mind mondja - a felvetés teljesen abszurd, de a gárda betiltásának indoklása is sok jogi ellentmondást tartalmaz, és olyan indokokra is hivatkozik, aminek semmi köze a joghoz. „Egy jogállamban fel sem merülhetne a Jobbik betiltása, ahogy a Lex Gárda sem, amely szintén minden jogalapot nélkülöz. A politika maga alá rendeli a jogot, így magát a jogállamiságot kérdőjelezi meg.”

Szóvivő azt is elmondja, hogy a magyar jog gyakran szembemegy a nemzetközi bíróságok megállapításaival, de ha a kettő összecsap, akkor abból rendszerint a nemzetközi jog kerül ki győztesen. Például az Európai Emberi Jogok Bírósága kimondta, hogy az egyenruha viselése nem korlátozható félelem-keltésre való hivatkozással. Így az OCÖ azon fenyegetése, amely az ügy a nemzetközi fórumokra való terelését ígéri Dúró szerint csak kapóra jöhet a Jobbiknak, hisz ott ők csak jól jöhetnek ki az egészből.

Dúró szerint nem őket, inkább az OCÖ-t kellene betiltani, mert nem képes ellátnia feladatát, vagyis a cigányság érdekeinek képviseletét és az annak megfelelő politizálást. „A legutóbbi sajóbábonyi eseten is szóba került, és az országjárás során is sokszor elhangzott cigány emberek szájából a fenti megállapítás. Sok a panasz az OCÖ tevékenységével kapcsolatban.” A szóvivő véleménye szerint nagyon fontos lenne, hogy a cigányság megszervezze saját magát, és így a mostani nagyon rossz helyzetéből valamilyen úton-módon kilábaljon. Ebben a Jobbik segítséget szeretne nyújtani - teszi hozzá, annak ellenére, hogy Vona Gábor például elutasította Sajóbábonyban egy igen magas rangú cigány vezető kézfogását.

Cigányokat képviselő-e vagy? - az OCÖ álláspontja

Az OCÖ se lát túl sok segítőkészséget a Jobbikban, sőt szerintük az egész párt a "cigányság megszüntetésére, megsemmisítésére jött létre". Ezért nem is próbálnak meg tárgyalni a párttal, hanem polgárháborút hirdetve minden cigányt és nem cigányt összefogásra szólítottak fel az ellenséggel szemben.

E téren magukat a cigányvajdákat is ellenségnek deklarálták, akik „saját népükkel szembefordulva kárt okoznak nemcsak a cigányságnak, hanem az egész társadalomnak”. Így viszont eléggé vegyes képet fog festeni a polgárháború, hisz cigány vállvetve fog harcolni magyarral, az egyesített cigány-magyar oldal ellen - bármelyik oldalt is szemléljük.

A legnagyobb felhördülést az internetes portálokon viszont az a kijelentés váltotta ki, amelyben az OCÖ arra kéri a rendőrséget, hogy a sajóbábonyi cigány rongálók tekintetében vegye figyelembe azt, hogy a gárdisták által provokált polgárok félelmükben cselekedtek, amikor összetörtek egy autót. Az ok egyszerű: választott polgárháborús oldaltól függetlenül az az általánosan elfogadott vélemény, hogy ha rettegsz, akkor nem esel neki kaszával, baseball-ütőkkel és más hasonló tárgyakkal egy kocsinak. Sokak szerint az ilyen, és ehhez hasonló állásfoglalások miatt tart ott az OCÖ megítélése, ahol tart.

Hogy végül sikerül-e feloszlatni bármelyik mozgalmat, arra a valószínűsíthető válasz a nem - legalábbis kormányváltásig. Ám, hogy az OCÖ akciójával ki fog rosszabbul járni, a Jobbik, vagy a kisebbségi önkormányzat, az hamarosan kiderül. Ahogy az is, hogy van-e bármi alapja azoknak a vészmadaraknak, akik a sajóbábonyi eset óta folyamatosan „polgárháború”-t kárognak.