– Milyen nevet adjunk a fiunknak drágám? Szerintem a Darth Vödör lenne a legjobb, erőt sugároz, és hatásos! – Honnan veszed szívem, hogy fiú lesz? Szerintem kislány lesz, és én a Pamelaanderson nevet adnám neki, hiszen ő olyan szép… volt. Te is azt mondtad régen, hogy hozzá hasonlítok, azért is szerettél belém, ott a híd alatt! – Pamelaanderson? Nem jó. Ha lány lesz, inkább legyen Uborka, az olyan aranyos. - Uborka? Te viccelsz? Mégis nem gondoltál bele, hogy mennyire boldogtalan lesz az élete, ha ezt a nevet adjuk neki, főként, ha kislány lesz? Maradjunk mégis a Pamelaandersonnál! Ha pedig mégis fiú lenne, akkor legyen Rómeó Kombíno! – Legyen, ahogy akarod szívem! Szeretlek, Eszet Lenke! – Én is, egyetlen uram és parancsolóm, Hü Jenő!

Az, hogy miért kapunk és adunk nevet, nyilván nem szorul magyarázatra, valahogy szólítani kell egymást. Azonban a 21. században a nevek is kezdenek elrugaszkodni a valóság talajától, vagyis az eddig megszokottaktól. A televízió, az internet, tehát az információ korában percenként sokkolnak minket sorozatokkal, egy-egy felkapottabb sztár videoklipjével, és bizony felmerülhet egyesekben a kérdés, hogy miért ne adhatnának különleges nevet gyermeküknek, mellyel kilógnak az Istvánok, Erzsébetek, Józsefek, Katalinok napjainkban igencsak szürkének ható sorából. Bár kérdéses, ha ötven esztendő múlva mindenkinek napjainkban különlegesnek tűnő, akkor már teljesen hétköznapi neve lesz, mi számít majd extrémnek? Az István, az Erzsébet, a József és a Katalin?

De mi áll a háttérben? Az anyakönyvvezetőnek van-e mérlegelési lehetősége, avagy nincs? A IX. kerület anyakönyvi hivatalának osztályvezetőjét kérdeztük.

Az anyakönyvi hivatal válaszol

Milyen neveket adhatnak a szülők gyermeküknek? Az egészen vadhajtásnak számító Michael Jackson, vagy Elvis Presley név adományozható?

Természetesen vannak szabályok, bármilyen nevet nem lehet adni a gyereknek. Az Akadémia Nyelvtudományi Intézetnek van egy névlistája, abban találhatóak a bejegyezhető fiú, illetve lány utónevek. Ha ebben a listában nem szerepel az utónév, akkor egy másikat választ az illető, vagy pedig ki kell kérni a hozzájáruló nyilatkozatokat. Persze magyar állampolgárok esetében így járunk el, ám külföldi állampolgárok nevét természetesen nem vizsgáljuk.

És mi történik akkor, ha valaki egy ismert világsztár nevét kívánja felvenni? Csak a példa kedvéért, mondjuk a szülők Kovács Ricky Martinnak szeretnék elkeresztelni fiukat?

Ebben az esetben ezt nem fogják engedélyezni. Ha névváltoztatási kérelmet is nyújt be az illető, abban az esetben is vannak olyan kitételek, ami alapján nem lehet engedélyezni. Úgynevezett tömegnevet sem lehet kérni, vagyis ha kitalálom magamnak, hogy Szabó legyek, vagy Kiss. Továbbá nem lehet történelmi nevet felvenni, ha nem tudom igazolni, hogy közöm volt az ismert történelmi személyhez. Továbbá nem lehet felvenni sztárok nevét, hiszen ezek úgynevezett védett neveknek számítanak. Azaz Michael Jackson nevét nem fogják odaadni senkinek sem, ám nagyon sok olyan név van, melyet engedélyeztek. Az Amidala is ilyen.

Mekkora az illetéke egy névváltoztatásnak?

A nyelvtudományi intézet eljárása az illetékmentes, de a névváltoztatási kérelem, tehát amikor valaki teljesen új utónevet szeretne magának, azaz most hívják Nagy Gézának, és Nagy Roland szeretne lenni, annak a díja 10.000 forint.

És kifejezetten szokatlan neveknél magasabb a díj?

Nem, teljesen azonos. Ez ugyanolyan, mintha valaki teljesen hétköznapi nevet szeretne felvenni.

Az ön pályafutása során melyik volt a legfurcsább név, mellyel találkozott?

Az Amidala és a Dzsínó elég szokatlanok voltak. Nagyon sokan kérnek mostanában régi, ősi magyar neveket, melyek a magyarság gyökereihez kapcsolódnak.

Így tehát választ kaphattunk néhány kérdésre, bár felmerült egy újabb kérdés: milyen alapon, milyen elgondolás alapján veszi fel a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete a listájába az utóneveket?

Az MTA válaszol

Gerstner Károlyt, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársát kérdezte a HírExtra.

Mi alapján döntik el, hogy egy név felkerülhet-e a listára, melyből az utóneveket választják?

Az alapvető dolog az, hogy mai magyar helyesírással, a kiejtésnek megegyezően kell leírni a neveket, bármilyet. Ha egy idegen nyelvből jön át valamilyen utónév, és a magyarban annak van valamilyen megfelelője, akkor általában azt szoktuk javasolni. Tehát ha van János, akkor nem nagyon támogatjuk, hogy az utónév John vagy Giovanni legyen. Természetesen a női neveknél is ugyanez a helyzet. Továbbá az is egy fontos elv, hogy világos legyen, férfi vagy női névről beszélünk. Természetesen fiúknak férfi, lányoknak női utónevet javaslunk bejegyzésre.

Mégis hallani alkalmanként vicces, megdöbbentő neveket. Ilyen a Kevinkosztner, és a Kombínó.

Az elvek között még olyanok is vannak, hogy az idegen nyelvből vagy kultúrkörből választott névnek mindenképpen névszerűnek kell lennie. Ilyet, hogy Kevinkosztner nem adunk, mert ez egy védett névnek számít. Nem túlságosan régen volt olyan illető, aki egy jól ismert televíziós személyiségnek a nevét szerette volna vagy saját magának vagy a gyerekének, ezt már nem tudom pontosan. Ám evidens, hogy ilyet nem engedélyezünk. Ha valaki most Széchenyi István szeretne lenni Szabó József helyett, az nem megy. Ez teljesen világos. Szavakat sem szoktunk engedélyezni, bár lehet, hogy lenne olyan, aki azt a nevet szeretné adni a gyerekének, hogy Lavórka. Ez egy jól hangzó név, de ugye aminek erős a közszói jelentése, például „bogyó”, azt nem támogatjuk.

Ön szerint érdemes valahol határt szabni a teljesen új keletű nevek elterjedésének?

Mindenkinek veleszületett joga, hogy olyan nevet adjon az utódjának, vagy akár saját magának, amilyet akar. Azért természetesen vannak bizonyos korlátok is. Egyrészt célszerű, ha egy magyar állampolgár a gyerekének magyar nevet ad, hiszen magyar nyelven, magyar környezetben fog kommunikálni. De ha valaki mindenképpen Jennifer nevet ad a gyerekének, akkor az legyen Dzsenifernek írva. Nagyon fontos szempontnak tartanám azt is, hogy a szülő arra is gondoljon, hogy a családnév és az utónév együtt milyen, másrészt, hogy a választott névvel a gyereknek legalább 18 éves koráig élni kell. Az is megeshet, hogy nem fogja szeretni: csúfolhatják akár a neve különlegessége miatt. Sokan azért adnak úgynevezett extra neveket, mert mondjuk az Anna, a Péter átlagosnak tűnik számukra. Így névválasztásuk a Harry Potter, vagy a Gyűrűk Ura valamelyik szereplőjére esik, de nem biztos, hogy a gyerek azt szeretni fogja. Ám nekünk semmibe sincsen beleszólásunk, nekünk csak a véleményünket kérik, velünk csak konzultálnak, hogy névtani szempontból a magyar névállományba vagy az európai kultúrkörbe adható-e, vagy sem. Ha mi nem javasoljuk, attól még aki a nevet szeretné adni, az futhat pár kört, a végén vagy úgy lesz, vagy sem.

Furcsa nevek tehát voltak, vannak, és feltételezhetően lesznek is. Aki ilyen nevekből szeretne csemegézni, annak ajánljuk szíves figyelmébe bármelyik közösségi portál keresőfunkcióját.

Csak egy dolog nem derült ki: hívhatom majd a lányomat Metallicának? Bár lehet, hogy inkább egy jól bevált, magyar névre esik majd a választásom.