Van Rompuy várhatóan január elsejével veszi át új, uniós hivatalát, amelyet a december elsején hatályba lépő Lisszaboni Szerződés hív életre.

A személyére esett választás egyfelől büszkeséggel, másfelől aggodalommal töltötte el a belgákat - utóbbival azért, mert Van Rompuy miniszterelnöksége alatt sokan reménykedtek a flamand-vallon ellentétek elsimításában. A flamand kereszténydemokrata miniszterelnök igyekezett kompromisszumra bírni a két népközösség politikai képviselőit az államreform ügyében, és most attól tartanak Belgiumban, hogy Van Rompuynek az európai politikába történő távozásával az ország ismét belpolitikai válságba süllyedhet.

Martensre most azt a feladatot bízta az uralkodó, hogy találja meg a kormányfő közelgő távozásával kényszerűen előálló átmeneti helyzet "sima" megoldását. A problémát belga politikai elemzők szerint az okozza, hogy a flamand kereszténydemokraták kemény szárnya újra szívesen látná a kormányrúdnál Leterme-et, és előre hozott választások hiányában nélkülük nem is lehet kormányt alakítani, ám Leterme korábbi próbálkozásai a többiek szemében nem sok jóval kecsegtetnek. "Egyszer már kipróbáltuk, nem vált be" - írta egy brüsszeli lap.

Marianne Thyssen, a flamand kereszténydemokraták elnöke viszont örömét hangoztatta afölött, hogy Martens első konzultációi nyomán "egyetértés látszik kibontakozni" Leterme személye körül. Didier Reynders miniszterelnök-helyettes, a vallon liberálisok vezetője ezt nem erősítette meg: azt hangoztatta, hogy továbbra is Van Rompuyjel hajlandó együttműködni.