Az alkotmánybíróság betölti hivatását

Sólyom László hozzátette: "az Alkotmánybíróság mindenki számára érezhetővé, továbbá bizonyossá tette, hogy van egy olyan közös alapnorma, amelynek talaján a Magyar Köztársaság állami keretében szabadon folytathatjuk gazdag és sokféle örökségünket, azaz élhetjük meg, és tarthatjuk fenn magyar nemzet-mivoltunkat, és egyéni emberi méltóságunkat".

A szerkezet, az "alkotmány", tehát szilárd és adott. Fenntartása óriási felelősség, amelynek viseléséhez jogi és érzelmi műveltség kell - emelte ki. Mint mondta, a magyar Alkotmánybíróság eredményességét eddig annak köszönhette, hogy az alkotmány morális olvasatából indult ki, hozzátéve, úgy hiszi, ennek megmaradása a magyar alkotmánybíráskodás jövőjének kulcsa.

Sólyom László - aki 1998-ig az Ab első elnöke volt - történelmi visszatekintésében kiemelte: az Alkotmánybíróság sokszor megerősítette, hogy a rendszerváltás előtt Magyarország nem volt jogállam és a korábbi jog alkotmányosságát az új alkotmánnyal kell mérni.

"Még napjainkban is e kérdésben kellett az Alkotmánybíróságnak megnyilatkoznia, amikor egyértelműen deklarálta, hogy az ,56-os forradalom és értékrendje a Magyar Köztársaság alapja" - fűzte hozzá.

Az elnök beszélt arról is, hogy meglátása szerint az Alkotmánybíróság alakító, az egész rendszerváltás stílusát meghatározó szerepe szinte rejtve marad, pedig - mint fogalmazott - "büszkén idézhetnénk a külföldi irodalmat, amely az Alkotmánybíróság teljesítményét látja és elismeri, vagy azt, hogy a magyar és a dél-afrikai alkotmánybíróságról állapították meg, hogy a rendszerváltás főszereplője volt, míg máshol a parlament, a köztársasági elnök vagy a hadsereg volt a legfontosabb".

Sólyom László felidézte: ma már a múlt része az egyes új alkotmánybíróságok viharos története, vagy a szorosabb értelemben vett demokratikus átmenet, és az alkotmánybíróságok mindenütt döntöttek a kikerülhetetlen rendszerváltó kérdésekben.
"Nem a múlté azonban az a teljesítmény, hogy az alkotmánybíróságok tehetségük és lehetőségeik szerint kiépítették a szabadságjogok védelmét, a jogbiztonságot. Nem a múlté hozzájárulásuk a közjogi dogmatikához és a jogállamiság kultúrájához. Nem a múlté nemzetközi hálózattá szerveződésük, vagy a közös alkotmányos hagyomány befogadása és továbbfejlesztése Európában" - mutatott rá.

A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy tíz évvel ezelőtt "már világosan leírható volt az a trend", ahogy a magyar Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség szankcióit szelídíteni igyekszik, és a törvény megsemmisítése helyett "inkább kooperációt kínál a törvényhozásnak", és a törvényhozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértését állapítja meg.

Úgy fogalmazott: "az alkotmányellenes mulasztás karrierje az Alkotmánybíróságon máig folytatódik - mennyiségi tekintetben mindenképp". Aggasztó azonban - tette hozzá -, hogy a parlament mégsem partner ebben a kooperációban, vagyis nem siet pótolni a mulasztást az Alkotmánybíróság által előírt határidőben. Felhalmozódtak a gyakran többéves, és sokszor a demokrácia alapkérdését érintő jogalkotási mulasztások.
Kijelentette: nem tartja helyesnek, hogy az Alkotmánybíróság "könnyen lemond a legerősebb, a lényegét adó szankciójáról, a törvény megsemmisítéséről", mivel ezzel lehet igazán kényszeríteni az Országgyűlést a törvényalkotásra.

A köztársasági elnök szerint ugyanis a törvény megsemmisítése nem ellentétes a parlamenttel való együttműködéssel, a külföldi irodalomban annyira helyeselt "alkotmányos alkuval", az alkuban ugyanis mind a két félnek adnia kell valamit - mondta.
Sólyom László arra is felhívta a figyelmet, hogy bővült azoknak az alkotmányértelmezőknek köre, akik értelmezése a gyakorlatban normatív erővel bírhat. Mint mondta, egyre nő és több értelemben is súlyosabbá válik az ombudsmanok ajánlásainak szerepe. Szavai szerint noha az országgyűlési biztosok ajánlásai nem kötelezőek, mégis, "ha kellően kidolgozottak, soft law-ként működhetnek" és szinte az alkotmánybíráskodásból hiányzó konkrét ügyeket pótolják.

"Ezek az esetjogi vélemények még a kellő általánosítást is elvégzik az ajánlások megfogalmazásában és ráadásul az ombudsmanok olvassák az Alkotmánybíróság határozatait. Termékeny kooperációhoz vezetne már az is, s nem is kell talán több, ha csupán ez az olvasás kölcsönössé válna. A magyar alkotmányosság csak nyerne vele" - jelentette ki.

Az elnök szerint az alkotmányértelmezés monopóliuma "nem pusztán hatalmi kérdés", mint mondta, "a rendszer egyértelműségének és világosságának terhét is viselnie kell a végső értelmezés megalkotójának".

Ez pedig annak a kezdetektől meglévő törekvésnek a tudatos fenntartását igényli, hogy az Alkotmánybíróság mind a maga ítélkezése, mind az egész jogközösség számára szabályokat fogalmazzon meg. Azaz lehetőleg ne azt mondja ki, hogy az adott kérdésben majd esetről esetre, a mindenkori körülmények szerint fog dönteni. Persze, de mondja meg, minek alapján - mondta.