A világon az alkotmánybíráskodás az Egyesült Államokban jött létre 1803-ban, Eu­rópá­ban Ausztriáé az elsőség, ahol 1920-ban alapították meg a testületet. Kontinen­sünkön az alkot­mánybíróságok alakulásának három nagy hulláma is rend­szer­válto­zásokhoz köt­hető: Német­országban, Franciaországban és Ola­szországban a második világháború után; Spa­nyolország­ban és Portugáliában a diktatúrából a de­mokráciába való átmenet idején, az 1970-es években; a volt szocialista országokban, így Magya­rországon is a demokratikus fordulat kere­tében hozták létre az alkot­mány­védő in­tézményeket.

Az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmánymódosítással gyakorlatilag új alkot­mány lépett hatályba, ami az államnak, a jognak és a politikai rendszernek a koráb­bitól gyökeresen különböző, új minőségét vezette be azzal a meghatározásával, hogy "a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam". Az alaptörvény létre­hozta az Alkotmánybíróságot (Ab) mint az alkot­mány­véde­lem leg­főbb szervét. Az Ab nem része az igazság­szol­gálta­tási szerve­zetnek, 11 tag­ját az Or­szág­gyűlés vá­lasztja. Az alkot­mány­bírák maguk közül há­rom évre vá­laszt­ják meg az elnö­köt és a he­lyettes elnö­köt, akik­nek koor­diná­ciós és képvi­seleti fela­datuk van; tevé­keny­ségük nem érinti a ta­gok füg­getlen­ségét.

Az Ab hatá­rozatai min­den­kire kö­tele­zőek és meg­felleb­bez­hetet­le­nek. A tör­vények al­kot­má­nyos­sága kérdé­sé­ben a vala­mennyi ta­got ma­gában foglaló teljes ülés hatá­roz, alacso­nyabb szintű jog­sza­bályok alkot­má­nyos­ságáról pedig - fő­sza­bály­ként - há­rom­tagú taná­csok dönte­nek. A hatá­roza­tokat szó­több­séggel hoz­zák.

Az Ab tevé­kenységé­nek közép­pontjában a jogsza­bá­lyok alkotmányos­sá­gának fe­lül­vizs­gá­lata, s alkot­mányel­lenesség ese­tén azok megsemmisí­tése áll. Az indít­ványok többsé­ge utóla­gos nor­ma­kont­rollra irá­nyul. Bárki megtá­madhatja a magyar jog­rend­szer bár­melyik jogsza­bályát, függet­lenül attól, érinti-e, vagy sérti-e vala­mely alapjo­gát. Ilyen "popularis actio" nyo­mán semmi­sítette meg a testület 1990-ben a halál­büntetést.

Az Ab megalakulásától napjainkig csaknem 27 ezer (idén 1.226) in­dít­ványt kapott, és ezek kö­zül ma mintegy 1.400 ügy van folyamatban. Az Ab megalakulása óta számtalan nagy jelentőségű ügyben hozott határozatot. A halálbüntetés eltörlése mellett véleményt formál­tak az alkotmánybírák többek között a magzati élet védelméről, az eutanáziáról, a művi meddővé tételről, a kárpótlásról, az igazságtételről, az elmúlt rendszerben el­követett bűncselekmények elévüléséről, a köztársági elnök jogköréről, a gazdasági stabilizációs törvényekről, a múlt rendszerben "fontos tisztséget betöltő személyek ellenőrzéséről", a gyűlöletbeszédről, a felsőoktatás autonómiájáról, adótörvényekről, népszavazási kezdeményezésekről, legutóbb pedig a múlt héten a szuperbruttósításról és a parkolásról. Az Ab idén már csaknem négyszáz érdemi döntést hozott.

A Ma­gyar Tudományos Akadé­mia dísztermében ma megtar­tandó nyi­tóünnep­ségen köszöntőt mond Pálinkás József, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia elnöke, majd Sólyom László államfő, az Alkot­mánybíróság első elnöke tart nyitóelőadást. Az ünnepi ülésen fel­szólal Ger­hart Holzinger, az osztrák, Hans-Jürgen Pa­pier, a német, Fran­ces­co Amirante, az olasz, Rui Moura Ramos, a por­tugál és Valerij Zorkin, az orosz Alkotmánybíró­ság elnöke is. Az ünnepi ülésen zárszót Paczo­lay Péter, a magyar Alkotmánybíróság elnöke tartja.

Kedden a Parlament Delegációs termében nemzetközi tudományos tanácskozást rendeznek. Nagy érdeklődés előzi meg Vassilios Skouris, az Európai Bíróság elnökének előadását, amelyben a luxembourgi székhelyű nemzetközi bíróság és a nemzeti alkotmánybíróságok kapcsolatának jövőjét elemzi.

Az ünnepségre több mint húsz ország Alkot­mánybíróságait hívták meg, és többségük elnöki szinten képvisel­teti magát.